Hogyan indult el a fogyatékosok világnapja című kezdeményezés?

1992. december 3-án az ENSZ a tartós elváltozással, akadályozottsággal élő emberek mellé állt azért, hogy felhívja a társadalmak figyelmét az ő sajátságos helyzetükre. A világnap célja felismertetni a többséggel, hogy a hallás, látás, mozgás, beszéd és értelmi képességeikben korlátozottak, megváltozott munkaképességűek számára is ugyanolyan jogokat és kötelességeket kell kialakítani és biztosítani, mint más állampolgároknak. 2007-ben az ENSZ elfogadta a fogyatékos emberek jogairól szóló egyezményt, ami alapelveket és végrehajtási módozatokat tartalmaz, ezt a dokumentumot folyamatosan bővítik a világ változásaihoz, fejlődéséhez igazodva.

Hány fogyatékkal élő ember él a világon, illetve hazánkban?

A világon 650 millió, az Európai Unióban 40 millió fogyatékkal élő ember van a népszámlálási adatok szerint. Magyarországon a fogyatékossággal élő népesség befogadására, helyzetének javítására már 1998-ban megjelent a XXVI. Fogyatékosok esélyegyenlőségéről és jogairól szóló törvény. Hazánkban több mint 500 ezer fogyatékossággal és megváltozott munkaképességgel élő embertársunk él. Számukra az úgynevezett normalizációs elv alapján hasonló lehetőségeket kell teremteni tágabb és szűkebb környezetben életkortól függetlenül, hogy céljaikat megvalósíthassák, és a mindennapjaikban is elégedettek lehessenek.

 

Milyen a fogyatékkal élők jelenlegi helyzete a társadalomban?

A felnőtt emberek világában a munkavállalás, a munka általi jövedelemszerzés az emberi méltóság alapja. A fogyatékossággal élők számára az esélyteremtés elsődlegessége a foglalkoztatásban érvényesül. Az elmúlt évtizedekhez képest óriási fejlődés, hogy napjainkban a fogyatékkal élők mintegy 40 százaléka már megjelenik akár védett munkahelyen, akár a nyílt munkaerőpiacon. A család -, oktatás- és szociálpolitikában is nagy hangsúlyt fektetnek az integráció elérésére. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok számára számos kedvezményt biztosít az állam, de a gyermekek és tanulók speciális fejlesztésében intézményes szinten is sokat fejlődött a befogadó szemlélet és a gyógypedagógiai, rehabilitációs ellátás is.

Mit lehetne még tenni értük?  

Az általános iskolás korú, sajátos nevelési igényű gyermekek száma több mint 60 ezer, sajnos folyamatos az emelkedés, aminek összetett háttere van. Több gyógypedagógusra, speciális pedagógiai módszereket ismerő és alkalmazó szakemberre lenne szükség. Magyarországon 9 felsőoktatási intézményben képeznek kiváló gyógypedagógusokat, köztük a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán is, ahol egyre nagyobb az érdeklődés a szak iránt, és a végzett diplomás gyógypedagógusaink a saját szakterületükön el is tudnak helyezkedni.

Milyen a fogyatékkal élők helyzete Sopronban?

Városunk kiváltságos a fogyatékossággal élő emberek, gyermekek ellátásában, hiszen itt több olyan országos hírű intézmény, iskola is működik, ahol magas szintű szakmai és humánus ellátásban részesülnek az érintettek.

Zárásként annyit javasolnék mindenkinek, hogy figyeljünk bizonyos képességeikben akadályozott embertársainkra, hiszen minden ember érték, egyszeri és megismételhetetlen.

Képek forrása: istockphoto.com