Az erődöt először 1157-ben említették oklevelek, ekkor ajándékozta a területet II. Géza király a Wolfer stájer grófi családnak azzal a céllal, hogy a bencések számára kolostort építsenek. Wolfer testvárbátyja volt a Hédervárt alapító Hédernek. A kolostor a helység fölött emelkedő sziklakúpon épült fel egy fából készült várral együtt. E stratégiailag fontos helyen 1180 körül III. Béla építtetett kővárat Magyarország nyugati határának védelmére, ettől kezdve szokás Újvárnak nevezni. A kővár 1242-ben védelmül szolgált a tatárok ellen is.

1270-től a királytól ismét a nagyhatalmú stájer grófok kezébe került a birtok, akiket innentől kezdve Németújvári dinasztiaként ismer a történetírás. Az akkori Dunántúl egyik legnagyobb hatalmú nemesi dinasztiájának tagjai harcias, zabolázatlan természetük lévén, állandó viszályban voltak a magyar királyokkal és az osztrák hercegekkel egyaránt. A kiskirályokat Károly Róbert győzte le 1327-ben. Ezzel együtt Németújvár nem szűnt meg tűzfészeknek lenni: bő egy évszázaddal később itt zajlott egy ellenkirály-választás is, amellyel pártütő főurak egy csoportja Mátyás királyt akarta elmozdítani a trónjáról. A Garai-Újlaki liga 1459-ben a németújvári várban kiáltotta ki ellenkirálynak Habsburg Frigyest. Később Mátyás békét kötött velük, és ugyan elég nagy árat fizetve érte, de visszaszerezte az ellenfelétől a magyar koronát.

A később ismét királyi birtokként működő erődítményt és egy hatvan falut magában foglaló uradalmat II. Lajos király 1524-ben Batthyány Ferencnek adományozta a törökök elleni harcokban való részvételének elismeréséért. Németújvár története innentől kezdve egybeforrt a Batthyány családdal.

A török háborúk idején a vár fontos szerepet játszott. Az 1540-es években új tulajdonosa az olasz bástyarendszerrel kiépült végvárak mintájára megerősítette. Az első erődfalat maga a vár alatt kiépült, védőfallal körülvett város képezte. Az erődhöz vezető meredek kapaszkodón négy várkapun kellett átjutnia az ellenségnek ahhoz, hogy elérje a vár eredeti bejáratát. A tágas várudvarban 1571-ben vájtak ciszternát, mely ellátta vízzel a várbelieket. Noha az oszmán hadak Bécs elleni hadjárataik alkalmával többször betörtek a nyugati gyepű néven ismert területre, a környéket uraló magyar nemesi családok, az Almássyak, az Esterházyak és a Batthyányak erődítményei jól állták a sarat.

A Batthyány család fontos szerepet játszott a kultúra ápolásában is. A humanista műveltségű, európai uralkodói udvarokban is jártas Boldizsár (1542-90) a magyar reformáció kiemelkedő egyénisége volt. A szigorúan katolikus szemléletű bécsi császári udvarból vallásuk miatt száműzött tudósokat, művészeket befogadta várába, amely ekkoriban egész kis várossá nőtte ki magát a várhegy tetején. Házak, műhelyek épültek odafent a falak nyújtotta biztonságban, melyet száznál is többen laktak. 1582-ben kezdte meg munkáját a várban Manlius híres nyomdája. Három év alatt 16 könyvet, s ebből 8 magyar nyelvűt adtak ki itt. Ez abban az időben rekordnak számított. Batthány Boldizsár udvarának vendége volt a Bécsből elüldözött Carolus Clusius, a 16. század európai hírű botanikusa. Egy évtizedes itt tartózkodása során felmérte és rendszerezte Nyugat Magyarország flóráját, így született meg a vidékre vonatkozó első tudományos botanikai mű, rajzokkal, lepréselt növényekkel. Clusius később Magyarországról vitte a leydeni egyetem kertjébe az első tulipánokat, melyek később Hollandia gazdaságában igen jelentős szerepet kaptak.

A Rákóczi-szabadságharc idején a Batthyány család a Habsburgok oldalán állt, így Németújvárt a szabadságharc bukását követően nem rombolták le. A 18. század végére elvesztette korábbi katonai jelentőségét, és megkezdődött védelmi rendszerének lebontása. 1775-ben elszállították az utolsó ágyúkat és fegyvereket, sőt az épületek egy részét is lebontották, az ablakokat nagyrészt befalazták, a tetőket leszedték. Mária Terézia ugyanis minden tetővel ellátott házat és minden utcára néző ablakot megadóztatott, ezért az időközben Körmendre költözött Batthyány család ekképpen próbálta meg csökkenteni az adóterheit. A vár állapota egy idő után eléggé leromlott, ezért 1870-ben Batthyány Fülöp máig működő alapítványt hozott létre a fenntartására és gondozására.

A vár napjainkban a kultúra és turizmus céljait szolgálja. A tágas várudvarból mesés kilátás nyílik akadálytalanul mind a négy égtáj felé: míg keleten a Kisalföld termékeny síksága nyúlik el, északra az Előalpokhoz tartozó dimbes-dombos Váltóhegység, távolabb nyugatra pedig már az Alpok havas hegycsúcsai láthatók. Közvetlenül a vár alatt méretes, körbesétálható halastórendszer terül el, mely a Fertő tó után Burgenland második legnagyobb összefüggő vízfelületének számít.

Nyáron az udvarban felállított szabadtéri színpad rangos zenei és színházi rendezvényeknek ad otthont, melyhez a vár udvar fölé magasodó palotarésze nyújt díszletet. A kétemeletes középkori lakótorony nagyrészt még román stílusú, földszinti termeit a sziklába vájták bele. A nyitott folyosós lépcsőház, a palota és a bástyák már a barokk kor képviselői. Az egykori öregtornyot a 17. században kiegészítve templomtoronnyá alakították át, és a vár középkori, a Havasboldogasszony tiszteletére felszentelt kápolnája mellett emelkedik a magasba.

Az egykori lovagteremben állították ki a Batthyány család ősgalériáját. Az első portré a család alapítójaként tisztelt Kővágóőrsy Miklóst, II. András király nevelőjét ábrázolja. A Batthyányok ugyanis a Balatonfelvidékről származnak, a mai nevüket Battyán község (ma Szabadbattyán) 1398-as megszerzése óta viselik. A családi gyűjtemény becses darabja Európa legrégebbi, még működőképes hordozható orgonája, melyen Mozart is játszott. De látható itt Batthyány-mintás herendivel terített étkezőasztal és évente változó témájú időszaki kiállítás is. Idén például azt mutatják be egy személyes hangvételű tárlaton, mit jelentett az itt élők számára a trianoni határ meghúzása, milyen változásokat hozott ez mindennapjaikba. Jövőre a Batthyány 500 Emlékkiállítást rendezik meg, hiszen 2024-ben éppen fél évezrede lesz, hogy Németújvár és a Batthány család története egybeforrt.

A ferences templom alatt található a kereszt alakú családi kripta, melyet Batthyány Ádám alapított 1659-ben. Ez ma a bécsi császári kripta után a legnagyobb mauzóleum egész Ausztriában. Itt nyugszik dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a 2003-ban boldoggá avatott „szegények orvosa” is. Felesége, Coreth Mária Terézia boldoggá avatási eljárását idén márciusban indították el itt Németújváron.

A város szülötte volt 1704-ben Faludi Ferenc költő, 1921-ben Csákányi László színész.

A helység 1996 óta a Megújuló Energiák Európai Központja, a világ minden részéről érkeznek ide kutatók az itt kialakított modellt tanulmányozni.

Források:

Panoráma Regionális Útikönyvek: Burgenland. Írta: Németh Adél. Budapest, 2003.

varak.hu

origo.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: Sopron Média