Ősi lengyel családból származott, melynek eredete 1434-ig nyúlik vissza. A családból 1776-ban Ferenc lengyel királyi főasztalnok, kinek József nevű fia 1794-ben Magyarországon telepedett le.
Zubovics Fedor a felvidéki Felsőtúron született. Apja Zubovics József (1812–1861), 1848 előtt Hont vármegye táblabírája, később a császári-királyi úrbéri szék ülnöke.
Tanulmányait Vácon, a Kegyesrendi Gimnáziumban és az előkelő bécsi nevelőintézetben, a Teréziánumban végezte. A családi hagyományt követve 1866-ban katonának állt.
A birodalom egyik elit alakulatánál, a 9. számú Liechtenstein-huszárezrednél kezdte szolgálatát, amely jelentős eredményeket könyvelhetett el az 1864-es porosz–osztrák–dán háborúban, részt vett az 1866-os porosz–osztrák háborúban is.1874-ig a kairói alkirályt szolgálta. Egyiptomból hazatérve 14 nap alatt tette meg lóháton a Bécs–Párizs útvonalat.
1875-ben Spanyolországban harcolt a karlisták ellen, majd 1878-ban Boszniában, 1880-ban pedig Albániában küzdött (ez utóbbi helyen a mirditák mellett). Segített az 1877–78-as orosz–török háborúban a törököknek elpáholni az „orosz medvét”, egy cserkeszekből összeállt kaukázusi lovassági különítmény parancsnokaként.
Az igazmondó magyar „Háry Jánost” örökké hetvenkedő és kalandvágyó természete a világ szinte minden tájára elröpítette, ahol csak alkalom nyílt rá, hogy fegyveres konfliktusban bizonyítsa: ő a legrátermettebb vitéz az egész földkerekségen. Az 1879-es árvíz idején egy egész mentőexpedícióval sietett Pestről a szegediek segítségére. Megfordult Arábiában is, majd 1882-1898 között egy tevés alakulat élén részt vett a Szudán függetlenségéért vívott Mahdi-felkelésben. Az 1904-1905-ös orosz-japán háborút is megjárta, a japánok oldalán mandzsúriai portyázócsapatok élén. Itt próbálta ki először éles helyzetben hadi találmányát, egy szárazföldi aknát, ami világhírt szerzett számára.
Igazi hírnévre katonai találmányai révén jutott: 1876-ban feltalált egy úszó nyerget, mellyel a jégtől zajló Dunát lovával átúszta.
1882-ben pedig öt évi kutatás után befejezte világhírű találmányát, a szárazföldi torpedót, melyet az osztrák-magyar hadseregen kívül Svájc, Svédország, Dánia, Kína és Szerbia is megvásároltak.
Nevezték őt bravúros lovagnak, hadi géniusznak, Garibaldi katonájának, a kairói alkirály barátjának és afrikai vadásznak, párbaj- és botrányhősnek, tűzszerésznek, kalandornak, de ő volt a magyar sportlovaglás egyik megalapítója, korának távlovagló világbajnoka is.
Fedor legendás hírű huszártiszt, rendkívüli ember, akinek nevével találkozunk irodalmunk lapjain is. Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán említik őt egy-egy írásukban, mint bravúros tetteiről és nem mindennapi cselekedeteiről híres huszárt.
A huszárkapitány utazásairól, párbajairól is híres volt. Többször járt oroszlánvadászaton Afrikában, 1874-ben pedig 14 nap alatt Bécsből Párizsba lovagolt. Ekkor ez világrekordnak számított, s a bravúros lovaglást sokan megcsodálták, Párizs központjában tömegek várták őt. A 28 éves Zubovics az egész utat egy lóval, a Caradoc nevű kancával tette meg viszontagságos körülmények közt. Ez egy akkor még szinte elképzelhetetlen lovaglási bravúr volt, amivel felhívta magára az európai sajtó figyelmét, napi 20 mérföldnyi utat megtéve ugyanazzal a lóval. „Másnap (november 10-én – a szerk. megj.) tömérdek üdvözlő irat és sürgöny várt reá. Az angol királynőtől, az angol trónörököstől, különböző jockey-klubboktól. (…) Híres sportsmanek diszlakomát rendeztek tiszteletére, mely rendkívül fényesen ütött ki, egyszóval ő volt az idény hőse, ő volt a legfelkapottabb, legtöbbet emlegetett egyénisége Parisnak, s az ő nevével kapcsolatban természetesen Magyarország is, és annak honvédserege, melynek ily kitűnő lovasai vannak” – olvasható a Vasárnapi Ujság egyik 1874-es számában.
Ezt a gyalogsági aknát a Kárpátokban visszavonuló székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred 1915 márciusában kiemelkedő hatékonysággal használta fel az orosz seregek ellenében.
A Magyar hősök: 1914-1916 című kiadvány is említést tesz a Zubovics-féle aknákról, Nyiry Elemér - a tizenhetesek mellett állásban lévő debreceni 3. honvéd gyalogezred egyik vitéz tisztje - méltatása kapcsán:
"Az aknák egy része önmagától robban, ha valaki rálép, a többi pedig villamosvezetékkel van összekötve s egy gombnyomásra egész sor, egész mező repül a levegőbe, minden akna 50 méteres körzetet pusztít el maga körül."
„…a hadügyminiszter a fontos tanácskozásokat is abbahagyja, amikor meghallja, hogy Zubovics odakint az előszobában káromkodik. Mert nem nagyon tett lakatot a szájára ez a katonatiszt még akkor sem, ha fölötteseivel tárgyalt. Fékezhetetlen, kemény természete, meg nem alkuvó bátorsága, szilaj szenvedélyessége akkor is kitört belőle, amikor a monarchia legmagasabb rangú katonáival állott szemközt” – írja róla Krúdy.
A szeszélyes és furcsa ember leginkább furcsa szenvedélyeinek élt. Kiszabadította Sisa Pista betyárt az ilavai börtönből, saját szabadalmú robbanóanyagával tűzijátékot rendezett stb. Kastélyában jelentős képzőművészeti és néprajzi gyűjtemény halmozódott fel, melyet ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek.
Méltán sorolhatjuk őt Hont megye s a magyar művelődés jeles szülöttei közé. Szülőföldjén emlékül hagyta az apjának állított felsőtúri obeliszket, illetve az ipolysági kálvárián látható első stációkápolnát ezzel a felirattal: „Életem letűnt csillagának és/ Felejthetetlen feleségemnek/ Emeltem e néhány követ itt a mi/ Urunk Jézus Krisztus tiszteletére/ Zubovits Fedor huszárkapitány”.
https://www.google.hu/search?q=zubovics+fedor&tbm=isch&source=iu&ictx=1&vet=1&fir=JhOl99KgnALMRM,JiH6-MvKy0LdUM,/g/1q66_bs1_;_ltaooMdLcYLIM,ghCEH-LYkSF09M,_;msNYq_Q89x7ASM,x2-T3h2OE3ZbSM,_;4yDEmz098tvpXM,ghCEH-LYkSF09M,_;yMqYNxmT34eX6M,Z8sqBdOCSX7WMM,_;0ffVN7mJ9X9JNM,i7xSuJ4irrDolM,_;SBcHBtxH86Fh9M,JiH6-MvKy0LdUM,_;Dg3fLtf4vqG5eM,Z8sqBdOCSX7WMM,_;e_qPOxb2pX9GSM,4-j9bbf4DcClvM,_&usg=AI4_-kR49NYGXlj5w8RneqMirkiiQKu_wQ&sa=X&ved=2ahUKEwj8n8fxovX2AhWZNuwKHe91AQUQ_B16BAhCEAE#imgrc=JhOl99KgnALMRM
https://ma7.sk/kavezo/zubovics-fedor-a-feltalalo-huszarkapitany