Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Cisztercita Főgimnáziumban végezte, igen jó eredménnyel. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1916-ban végzett, majd a budapesti Műegyetemen Tangl Károly tanársegédje lett. Előbb Frankfurtban, majd Berlinben dolgozott egyetemi tanárként, később pedig Einstein közvetlen munkatársa volt.

1931-ben meghívást kapott az Egyesült Államokba. Előbb egyetemi katedrán matematika-fizika professzorként, később a Nemzeti Szabványügyi Hivatal matematikusaként, a mérnökképzésben a matematika professzoraként, majd a Boeing cég kutatómérnökeként is dolgozott.

1952-ben visszatelepült Európába, és bár ezután is többször járt az Egyesült Államokban, munkája 1954-től 1964-ig Dublinhoz kötötte. Később több ízben is hazalátogatott Magyarországra.  A Magyar Tudományos Akadémia meghívására tett látogatásakor, 1974. június 25-én, váratlanul elhunyt, a halál oka: légzési és keringési elégtelenség. Temetése 1974. július 5-én a farkasréti zsidó temetőben, annak szertartásai szerint történt.

Felismerte, hogy az approximációelmélet (közelítő megoldás) szerint ki lehet számítani valamit – nem abszolút pontossággal, hanem megközelítőleg – úgy, hogy egy nagyon hosszú sort néhány tagba sűrítünk. A taumetódus (algoritmus) felhasználásával lehet például egy ezer tagból álló sort öt tagra visszavezetni úgy, hogy még mindig elegendő pontosságú legyen.

Lánczos Kornél felhívta a figyelmet arra, hogy a Cantor-féle halmazelméletből következően egy adott AB szakasznak ugyanannyi pontja lehet, mint az egész világegyetemnek.

Ismert műve az Applied Analysis (Alkalmazott analízis) c. monográfia, amelyben egyebek között az ún. Lánczos-algoritmust (a végtelen sorok összegzésének és a transzcendens egyenletek megoldásának gyorsított módszerét) tanítja, illetve nagy mátrixok kezelésére mutat be eljárásokat. G. C. Danielsonnal együtt úttörő munkát végzett az FFT (Fast Fourier transform) területén. Eredményei nagy jelentőségűeknek bizonyultak a számítástechnika mai korszaka számára is.

1974-ben végre úgy érezte, megtalálta a módszert, Einstein relativitáselméletének folteltávolítóját: az idő mint negyedik dimenzió is pozitív előjellel kell hogy szerepeljen a képletben, nem negatívval. Leírta a szükséges módosítások részleteit, s az azokból eredő következtetéseket. Sajnos, mire e hőn áhított cikke nyomtatásban is megjelent, elragadta a halál.

Forrás: Wikipédia

Borítókép forrása: https://www.radiosefarad.com/