A Vasúti Lámpa Galéria azok számára is érdekes lehet, akiknek távol áll a közlekedés az érdeklődési körüktől, hiszen itt minden egyes tárgynak külön története van. Aki egy kis időt szán a kiállítás megtekintésére, nemcsak, hogy nem fog unatkozni, hanem még 34 országot érintő világ körüli utazáson is részt vehet a lámpák segítségével.

-41 évvel ezelőtt amellett, hogy megházasodtam, vasúti lámpákat kezdtem gyűjteni – meséli a jó humorral megáldott tulajdonos. – Mindig azt mondtam a gyerekeimnek, hogy olyasmit kell csinálni, amit senki, és abban te lehetsz a legjobb. Világ életemben a vasútért tanultam és dolgoztam, szerettem volna, ha a hobbim is ezzel kapcsolatos.

Haragovics József 35 évig a vasútnál dolgozott, 11 éve műszaki vizsgabiztos: vasúti járműveket vizsgáztat, emellett vasutasokat tanít az ország minden területén. Kiváló kommunikációs képességeit megtapasztalván, biztosak lehetünk benne, hogy a tanítványai észre sem veszik, hogy eltelt a 45 perc.

-Összesen 276 lámpát gyűjtöttem össze, melyek eddig a fertőszéplaki Lámpamúzeumban voltak megtekinthetőek – folytatja az elkötelezett gyűjtő. – 76-ot hoztam át Sopronba, azt a szempontot szem előtt tartva, hogy a világ minden részét képviselje 1-1 darab. Arra a kérdésre, hogy melyik lámpa a kedvencem, legalább annyira „könnyű” a válasz, mint ha azt kérdezik valakitől, hogy melyik a kedvenc gyereke.

És hogy honnan szerzi be a gyűjtő a lámpákat?

-Bárhol járok az országban, az az első kérdésem, hogy „hova dobjátok az ócskavasat?” – folytatja. –Ha külföldre utazunk a feleségemmel, a második kérdésem mindig az, hogy „hol van a vasútállomás?”. Igyekszem kontaktust teremteni a helyiekkel, és természetesen a régiségboltokban is körülnézek. Az országban rajtam kívül van még négy gyűjtő; mindegyikünk másra specializálódott, és az utóbbi években elindult köztünk a cserebere.

Előfordult olyan, hogy egy lámpának három év alatt kerültek meg az alkatrészei. A gyűjtés mellett Haragovics József ugyanis maga újítja fel, „restaurálja” a lámpáit.

-Ennek a hobbinak három szépsége van – részletezi. – Első, hogy a lámpát meg kell találni, második, hogy fel kell újítani, a harmadik pedig az, hogy rengeteg régi könyvet, vasúti utasításokat kell hozzá elolvasni.

A két legöregebb darab a galériában: egy 1860-ból származó jelzőlámpa, amit még Banovits Kajetán tervezett, aki a Közlekedési Múzeumot is megalapította Budapesten, továbbá az első gőzmozdony lámpája 1845-ből. De van itt vasúti szalonkocsilámpa Sissi idejéből, és – sok érdekesség mellett – bepillanthatunk egy kalauztáska tartalmába is, mely rejt magában egy gyertyával működő zseblámpát, amit a tulajdonos Fertőszentmiklóson, egy padláson talált, és személyesen össze is szerel nekünk. Az utóbbi időben Haragovics József elkezdett vasúti hangjelző eszközöket és gyufákat is gyűjteni, melyek egy vitrin mögött sorakoznak. Az egész kiállítás rendkívül igényes, illik Sopron belvárosának ódon hangulatához.

-Az Előkapu utca 7. szám alatt található helyiség a saját tulajdonom. Miután a gyerekeink kirepültek, felújítottuk. Rengeteg segítséget kaptunk dr. Tárkányi Sándortól, Sopron műemléki felügyelőjétől. A galériába a +36309845479-es telefonszámon lehet bejelentkezni. Mivel sokat utazom, a telefon vagy nálam, vagy a feleségemnél van, aki szintén be tudja mutatni a kiállítást az érdeklődőknek, akár négy nyelven is – fejezi be a lelkes gyűjtő.