A kora esti égen alacsonyan járó 4 napos holdsarló nem zavarja számottevően a megfigyelést, amit éjfél után, egészen hajnalig érdemes folytatni, hiszen egész éjszaka jelentős hullás várható.

A Perseidák első megfigyeléséről már Kr. u. 36-ból vannak feljegyzések kínai csillagászoknak köszönhetően, azaz igen régen létező és ismert meteorrajról van szó. A Szent Lőrinc könnyeiként is ismert hullócsillagokat okozó porszemcsék a 133 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökösből származnak, amelyről szintén számos régi feljegyzés ismeretes.

A számítások szerint az üstökös régebben is áthaladt a Föld pályáján, így a hátrahagyott poranyag már igen széles lepellé terebélyesedett, amelynek következtében a perseidarajhoz tartozó meteorokat nem csak ezen az éjszakán, de 1-2 héttel a maximum előtt és után is szép számban lehet látni.

A meteorraj tagjai a Perseus csillagképben levő radiánspont irányából érkeznek, azonban csak a radiánstól távolabb fényesednek fel, így valójában az egész égbolton lehet hullócsillagokat látni. A tapasztalatok alapján északi és déli irányokban fedezhetők fel a legszebb rajtagok.

A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy lehetőleg minél sötétebb (fényszennyezéstől mentes) észlelőhelyre és jó kilátásra. A meteorrajok gyakran mutatnak úgynevezett csomós szerkezetet, azaz a Föld porfelhőn történő áthaladása során megesik, hogy percekig nem hullik meteor, majd sűrű egymásutánban több hullócsillag is megfigyelhető.