A 18. században a vagyonos európaiak gyűjtötték a kínai luxustermékeket, ugyanis kontinensünkön akkoriban ezekre a cikkekre státusszimbólumokként tekintettek. Népszerűek voltak a lakk paravánok, amiket gyakran szétvágtak és fa falburkolatokba építettek be - így alakították ki a fertődi Esterházy-kastély kínai lakk-kabinetjét is, amely a hercegi lakosztályban található. A helyiség falait borító táblák rendkívül részletgazdagok: egzotikus tájak, állatok és növények is szemügyre vehetők rajtuk, sok emberábrázolás mellett.  Motívumviláguk két téma köré fonódik: öt táblán vadászjelenetek, hármon pedig az „örömök kertje”, tehát a kínai udvar női lakosztályaiban játszódó jelenetek láthatók.

A gyűjtőszenvedély ellenére a luxuscikkek vásárlói általában nem ismerték a hatalmas és távoli Kína gazdag mondavilágát és történelmét. Ezért könnyen lehet, hogy Esterházy „Fényes” Miklós sohasem tudta meg, hogy lakk-kabinetjében egy legendás hősnő ábrázolása is helyet kapott. Az egyik táblán ugyanis megjelenik Mulan - a kínai történelmi személy hazatérését megörökítő jelenetet csak modern kutatás azonosította.

Az eszterházai lakktáblákat Fajcsák Györgyi a „Mulan at Eszterháza” című, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. által 2018-ban kiadott kötetében részletesen feldolgozta, vagyis a kínai festészetben fellelhető párhuzamaikat alaposan feltárta - a Mulan-jelenetet is a hasonlóságok és az előképek alapján azonosította be.

 

Mulan

Mulan életét a 4. és a 6. század közé teszik. Apja katonaként szolgált, ezért a harcművészetekben is jártasságot szerzett. A hősnő legendája onnan ered, hogy amikor a sztyeppei törzsek betörtek az országba, férfiruhát öltött, és idős apja helyett ő ment el a háborúba, ugyanis féltette őt. Mulant ezért a kínai kultúrában a gyermeki tisztelet, valamint a bátorság példájaként tartják számon.