Nem is lehet a összehasonlítani a meleg lakásban élő kutyánkat egy mezőn keresgélő rókával. Hiába közeli rokonok, más a napi rutinjuk, étrendjük, szokásaik és másképp nőttek fel, eltérően alkalmazkodtak az emberi élettérhez. A házi sertés és a vadon élő sertevad összehasonlítása talán több közös vonást mutat. Tény, hogy a vadmalacok könnyen emberhez szoktathatók, egy életre hű társai lesznek gazdáiknak; a másik oldalon a házi sertés is könnyen elvadul és boldog erdei életet él, ha a szabadon élő társai közé kerül. Legtöbbször a túlszaporodás vagy éppen egy tipikus megbetegedéssel összefüggésben hallunk felőlük, de arról, hogy milyen körülmények között élnek, és életterükre milyen hatással vagyunk mi emberek, arról kevés szó esik.

Sokunk számára kiderül, hogy nem is ismerjük olyan jól Cirmit, a “házi tigrisünket”. Velünk él, legtöbbször a házban alszik, de esti vadász útja során ki tudja merre jár, milyen társasággal találkozik. Mint ragadozó, ő is hazahozhatja a vadon élő társai betegségeit vagy kullancsot a szomszédos parkból. Az emberi élettér nem csak az erdei vagy mezei állatok lakó- és mozgásterével van átfedésben, de ott élnek az “underground” emlősök, akik éjjel mozognak a kertben az utcán, mint a sündisznók, patkányok vagy éppen nyestek. Mindenkinek megvan a saját optimális élettere. Az élőlények lét- és családfenntartáshoz szükséges körülményei speciálisak, amelyet csak akkor érthetünk meg, ha minél több alapos ismeretet szerzünk róluk.

Egyszerű lenne a helyzet, ha meg tudnánk beszélni egy szarvassal, hogy ne a mi kertünkben vacsorázzon, vagy a mindennapi nyesttel, hogy ne a mi autónk műanyag alkatrészeit rágja el. Milyen egyszerű lenne. De amíg nem tudunk velük szót érteni, igyekszünk megérteni azt, hogy mi és miért történik a természetben vagy éjjel a kertünkben. 

E szombati családi délelőttön várjuk az érdeklődőket akik ismerkedni vágynak a szabadon élő vaddal és kérdéseik vannak “feléjük”.

Vadon élő állatok világnapja - 2023. március 4-én az Erdő Házában