Magyarország Kormánya megbízásából 2021-ben elkészült az ország első, nagysebességű vasútvonalának megvalósíthatósági tanulmánya. Ez a vasútvonal teremt majd új, a korábbinál lényegesen gyorsabb kapcsolatot Budapest és a V4 országok, illetve a Nyugat-európai nagysebességű hálózat között. Hazánk bekapcsolása az európai nagysebességű vasúti hálózatba új lehetőségeket nyit az állampolgárok és a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások számára, gyorsabb eljutást biztosítva a V4 országok és Ausztria fővárosaiba, és rajtuk keresztül Európa más pontjaira is.

Az új nagysebességű vasútvonalon Bécsbe vagy Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába három és fél óra alatt lehet majd eljutni. Ezen felül például Varsó, Berlin, Frankfurt, Milánó a repülésnél is kényelmesebben, a vonaton pihenve, dolgozva vagy kellemesen megebédelve belvárostól belvárosig fél nap alatt elérhető. Az új vonal a vasút egészét átformálja, hiszen a nemzetközi vonatok mellett a belföldi InterCityk is használhatják majd a nagysebességű pályát, nemcsak Győr vagy Sopron felé, hanem a székesfehérvári leágazásnak köszönhetően például a balatoni utazásokban is, lekörözve ezzel az autópályákat. A tervek szerint a 2030-as évekre kiépülő vonal egyes szakaszain akár 320 kilométer/órás sebességgel járhatnának a vonatok.

A nagysebességű vasútvonal megépítése igen jelentős beruházás, azonban a várhatóan évente 20 millió nemzetközi és belföldi (távolsági, elővárosi és regionális) utas, az áruszállítás és a környezetvédelem hasznai az előzetes számítások szerint többszörösen alátámasztják a vasútvonal megvalósítását.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány 2018-ban döntött úgy, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával el kell indítani a Budapest-Varsó nagysebességű vasút előkészítését. A már tavaly elkészült Döntéselőkészítő Tanulmányból is lehetett látni, hogy a beruházásnak van létjogosultsága, érdemes foglalkozni vele. A most megszületett munkaanyag ezt erősítette tovább, biztossá vált, hogy egyértelműen hasznos, megtérülő projektről fogunk beszélni.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára hangsúlyozta: ez a gyorsvasút-fejlesztési koncepció lehetetlen lenne a kormányzat budapesti és agglomerációs vasútfejlesztési stratégiája nélkül. A kettő szorosan összefügg, egymásra épül. A kormányzat célja világos: azt szeretné, hogy Magyarország és benne Budapest mint Közép-Európa legfontosabb várostérsége legyen a 21. század győztese. Ebben pedig a közlekedési infrastruktúrának kulcsszerepe van.

Nyul Zoltán, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a konferencia zárszavában elmondta: a beruházás sikeréhez arra van szükség, hogy továbbra is olyan együttműködés valósuljon meg a parterek között, mint ami idáig eljuttatta a projektet. A beruházás jelenlegi szakaszában az engedélyezési tervfázis egyik előfeltételét adó környezetvédelmi engedélyezési eljárásra vonatkozó és a nagysebességű vasúti rendszerekre irányuló hazai szabályozásrendszer elkészítésével összefüggő közbeszerzési eljárások előkészítése van folyamatban.

A környezetvédelmi engedélyezési dokumentáció alapját képező élővilág felmérésével, és ezek alapján a természetvédelmi vizsgálatok elvégzésével összefüggő munkákkal kapcsolatos szerződés aláírásának tervezett ideje 2022 I. negyedéve. Ehhez az ajánlattételi felhívás tervezetten 2021. harmadik negyedévében kerül feladásra.

A hazai nagysebességű vasúti műszaki szabályozásrendszer létrehozásakor vizsgálni kell többek között az egyes nagysebességű vasúti rendszerek szabályozási környezetét, esetlegesen új szabályrendszerek megalkotásának lehetőségeit. A feladathoz kapcsolódó ajánlattételi felhívás tervezetten 2021. negyedik negyedévében kerül feladásra. A pozitív kormánydöntés és forrásbiztosítás esetén a szerződéskötés tervezett ideje 2022. II. negyedév.

A beruházásról készült kisfilmet itt tekinthetik meg:

Borítókép; NIF Zrt.