Szagról azonosítja a mezőgazdasági kártevőket az E-orr, ami az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) közös projektje. Az E-orr kutatóműhely feladata az volt, hogy kidolgozza a mezőgazdasági kártevő-fertőzöttséget szaganyag alapján érzékelő rendszert.

A mezőgazdaság digitális átállásával rendkívül sok technológiai fejlesztés kerül napi használatba, és ez alól nem kivetél az adatszolgáltatás alapját jelentő szenzortechnológia sem.

A precíziós mezőgazdaságban talán az egyik legfontosabb, hogy olyan adatokkal rendelkezzünk, amelyeket megfelelő technológiával és technikai eszközökkel, jelen esetben szagérzékelő szenzorokkal szerzünk, miknek köszönhetően speciális és pontos mezőgazdasági tevékenységek végezhetőek.

A növényi precíziós növényvédelem szempontjából hasznos, hogyha bizonyos növényi kultúrák mintáiban található fertőző vegyületeket időben felismerünk, és megfelelő célirányos védekezéssel meg tudjuk állítani ezeknek a fertőzéseknek a terjedését. Ezáltal nem lesz szükség növényvédő szerek használatára a termőterület teljes egészén, ami egyrészről olcsóbbá teszi a termelést, más részről pedig lehetőség nyílik a biogazdálkodásra. Mert ami kismértékben orvosság, az nagymértékben már lehet méreg.

A fejlesztés a rovarok szaglóreceptorainak működését alkalmazva nagyságrendekkel érzékenyebb a fizikai érzékelőknél, és még tünetmentes állapotban észlelik a kultúrnövényeket fenyegető fertőzéseket.

Az E-orr így alkalmas a fertőzöttség gyors felmérésére szántóföldi körülmények között.

A levegőben oldott kémiai anyagok fontos információt hordoznak a külvilágról, melyek érzékelése a túlélés záloga az állatvilágban. A szaglás során szerzett információk figyelmeztethetnek a veszélyre.

 

Ez a rendszer a rovarok szaglóreceptorait használja fel a mezőgazdasági területek illatanyagainak felismeréséhez. Ez a sejteken alapuló bionikus érzékelőrendszer képes gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a kártevő- és kórokozó-előrejelzést. Ezzel javítva a növényvédelem hatékonyságát és csökkentve a felesleges vegyszerhasználatot.

A vizsgálatok során azonos körülmények között, reprodukálhatóan mért adatokból összeállítottak egy bárki által hozzáférhető online adatbázist (https://eorr.printnet.hu). Az adatbázis megalkotásához először analitikai módszerrel azonosították a fertőzött növények által kibocsátott, fertőzést indikáló illékony vegyületeket, majd az ecetmuslica csápján elektrofiziológiai és fluoreszcens mikroszkópos módszerrel ellenőrizték az azonosított vegyületekre adott biológiai választ. Ezt követően az egyes szaglóreceptorokat kifejező bioszenzor sejtvonalakon megmérték a mintákban található illatanyagokra adott reakciókat kalcium fluoreszcencia és elektrofiziológiai módszerekkel.

Az eddigi kutatások lényege a következő:

1. Kontrollált körülmények között nevelt és fertőzött tesztnövények, valamint szántóföldi területek illatmintázatának jellemzése és komponenseinek azonosítása

2. Az azonosított illatanyagokra adott reakciók meghatározása és mérése rovarcsápon

3. Szaglóreceptorokat (Olfactory receptor - OR) és kalcium-érzékeny fluoreszcens fehérjéket (GCaMP) expresszáló emlős sejtvonalak és transzgénikus rovarok alkalmazása növényi illatanyagok tesztelésére

4. Tápnövény által kibocsátott illatanyagokra érzékeny receptorok összeállítása után az egyes receptorokra legjobban ható egyedi molekulák azonosítása, nagy áteresztőképességű kombinált szűréssel

5. Növényi illatkomponensek, valamint ezekre adott rovar reakciók komplex adatbázisának létrehozása

6. Új, betegséget jelző anyagok kimutatása adatbányászati módszerekkel

7. Az e-orr nevű megfigyelőrendszer kifejlesztése és tesztelése véletlenszerűen kiválasztott, ismeretlen termőterületek szagmintáinak jellemzésével.

 

Forrás:

https://hirado.hu/extra/tudomany-high-tech/cikk/2022/01/16/magyar-kutatok-fejlesztettek-ki-az-e-orrot-attorest-hozhat-a-mezogazdasagban/?fbclid=IwAR0jvqqmvXXVYW0CB5gWjVXB1vaGyeuLYKXAysXmscu93q-1VO0A3IuGWBQ#

 

http://eorr.atk.hu/node/75.html

 

http://eorr.atk.hu/node/14.html