A 400 lakossal rendelkező Dénesfa Soprontól 45 kilométernyi távolságban fekszik, elnevezésének történetét egy legenda őrzi. A hagyomány szerint a cseh II. Ottokár ellen vonuló IV. Béla seregében harcolt egy bizonyos Vezekényi Dénes, aki a királyt védve súlyosan megsebesült. Ezért 1265-ben a királyi erdőőrök Szemere melletti birtokából öt jobbágytelekre való földet adományoztak neki. E területet róla nevezték el Dénesfalvának. Később Dénesfalu, majd Dénesfa alakban használták a falu nevét. A 16-17. században már a Cziráky család is birtokos a községben, bár a birtokuk annyira kicsi volt, hogy jobbágytalan nemesi helynek számították és az adólajstromok nem említik.

A Cziráky család első ismert őse a szintén Vezekény nemzetségből származó Póka vagy Pál, akit 1247-ben említenek először írásban. Az ő egyik fiától származnak a Czirákyak. A család a Sopron vármegye területén fekvő Cirák községről vette fel a nevét. Cziráky Mátyás 1567-ben királyi adománylevelet kapott, melyben régi családi birtokaik tulajdonjogát erősítette meg az uralkodó. 1620-ban Cziráky Mózesnek bárói, 1723-ban Józsefnek pedig grófi rangot adományoztak. A családtagok nagy része Dénesfán és a Velencei-tóhoz közeli Lovasberényben élt, volt kúriájuk Kenyeriben is. Tagjaik közül Sopron megyei főispánok, országbírók kerültek ki. Egy szintén Cziráky Mózes nevet viselő ős pedig még az 1550-as évek végén a hangzatos „királyi személynök, törvénytudó” címmel bírt.

A 17. század elején élt Cziráky Mózes volt az, aki látványosan gyarapította birtokait. A IV. Béla korabeli négyszögletes udvarral körülvett vízivár helyén 1610-ben egyemeletes kastélyt épített. A ma látható finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista palota feltehetően 1825–1830 között, az országos hírű építész Hild József tervei nyomán nyerte el formáját. A II. világháborúban nem sérült meg, az államosításig lakta a Cziráky család. Az 1946-os kisajátítást követően a kastélyban lévő értékeket különböző múzeumokba szállították. Az épületben 1950-ben az Egészségügyi Minisztérium javaslatára elmegyógyintézetet létesítettek, a túlzsúfolt lipóti intézményből költöztettek ide betegeket. Jelenleg a kapuvári Lumniczer Kórház Pszichiátriai Rehabilitációs Osztálya működik itt, 2007-ben teljes felújításon esett át az épület.

Egy korábbi, 1971-es tatarozás alkalmával izgalmas esemény történt a kastélyban: egy kőműves dolgozott a lépcsőházban, mikor a negyedik lépcsőfok egyszer csak beszakadt alatta. Egy jókora üreg tárult fel meghökkent szemei előtt, benne három ládával. Kettő ezek közül a Cziráky család gondosan elrejtett arany- és ezüstvagyonát rejtette magában, a harmadikból pedig Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka került elő, melyből egy múlhatatlan szerelem és egy fordulatokban gazdag családtörténet rajzolódik elő. Andrássy Gyula miniszterelnök unokája, Ilona 1909-ben ment férjhez élete szerelméhez, a pápai gróf Esterházy Pálhoz, akit 6 évvel később az I. világháború viszontagságaiban a galíciai fronton veszített el. Ilona maga is ott szolgált, Vöröskeresztes ápolónőként a férje után menve. Bár férjét sosem szűnt meg szeretni, 1917-ben hozzáment férje jó barátjához, Cziráky József grófhoz. Hosszú évtizedeket élt meg ebben a házasságban többnyire a család dénesfai kastélyában. Olyan történelmi eseményeknek is tanúja lett eközben, mint például IV. Károly király második visszatérési kísérlete 1921 októberében. Történetei azóta több kötetben jelentek meg.

A trónfosztott és Svájcba száműzött utolsó magyar király először 1921 tavaszán jött Magyarországra azzal a céllal, hogy királyi hatalmát visszaszerezze. Horthy kormányzótól a hatalom átadását kérte, sikertelenül. Másodszor ez okból 1921. október 20-án repülőgéppel érkezett, négy és fél órás útja a királypárti Cziráky József gróf birtokán ért véget. Ellenkormányt alakított és vasúton Budapest felé indult, ahol azonban ismét sikertelenül próbálkozott a hatalom megszerzésével. Családjával együtt ezután Bajáról hadihajóval a portugál Madeira szigetre szállították. Élete itt ért hamarosan véget, mikor 1922. tavaszán mindössze 35 évesen betegségben elhunyt. A helyre, ahol IV. Károly repülőgépe földet ért, Cziráky gróf később kápolnát emeltetett, amely ma is ott áll Dénesfa északi határán túl, már ciráki területen.

A Cziráky-kastély 1960 óta természetvédelem alatt álló parkja különleges botanikai értékkel bír. Területe a Répce árterében fekszik, régen ártéri ligeterdő volt itt. Mikor a 18. század végén megkezdték parkosítását, tulajdonosai védőgáttal mentesítették a folyó gyakori áradásaitól, A Répce közelsége biztosítja a buja növényzetnek és az örökzöldeknek kedvező mikroklímát az egykor 40 holdas, mára közel felére zsugorodott kertben.

A tölgy-kőris-szil ligeterdő legszebb darabjait meghagyták, így gyönyörködhetnek ma is 350-400 éves
famatuzsálemekben a parkban sétálók. Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti. A kerten átkanyargó malomárok mellett az 1700-as évekből származó mocsári ciprusok magasodnak. Fenyői közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm átmérőjével, alig kisebb a hosszútűs erdeifenyő és jókorák a tó körüli mocsárifenyők is. A kert angolpark jellege ma is jól látható: a tisztásokról szép rálátás nyílik a kastélyra.

1840 körül hozták létre a park tavát, melyet a Répcéből táplálnak mesterséges csatornán. Körülötte sétány, kőpadokkal, ahol érdemes megpihenni, gyönyörködni a vízben tükröződő faóriásokban és lecsendesedve hallgatni a park sok-sok madárlakójának dallamait.

Források

kastelyok-utazas.hu

Kossuth Rádió - A hely: A dénesfai Cziráky kastély. 2020.12.03.

mult-kor.hu

martinus.hu

hu.wikipedia.org