Írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említetik Hydegsyd formában. A napjainkban 350 fős fertő-táji település nevét a Dézsma pincében fakadó hideg vizű forrásról kapta.  Ez a jó vizű forrás látta el a falu lakosságát ivóvízzel évszázadokon keresztül. A település lakosainak jelentős része horvát nemzetiségű, akiknek felmenőit a török hódoltság után telepítettek ide a Szerémségből. Hidegség része annak a területnek, amelyet 2001-ben az UNESCO Kultúrtáj kategóriában Világörökséggé nyilvánított.

A település központjában található dombon elnyúló Papkert különleges hely a Fertő-parti kerékpárút közvetlen közelében, és a Sopron–Fertőd országútról is könnyen elérhetően, közvetlenül a nagycenki leágazónál. Szokták Plébánia Papkertként is emlegetni, hiszen ténylegesen a római katolikus plébániát veszi körbe, bejárata is az épület mellett található. 2020-ban a hidegségi Papkert szakrális, meditatív és egyben turisztikai helyként újult meg.

Maga a domb a 13. században Csák soproni ispán helyi birtokközpontja volt. Tetején a Toronyhegy-dűlő elnevezése arra utal, hogy egy kő lakótorony is magasodott itt a 13. század második felében. A Papkert nagyjából 2 hektáros területen nyúlik el a domboldalban, teljes egészében védelem alatt áll. Különleges természeti környezetében számos védett növény- és állatfajt fedezhető fel. Egy csendes, elmélyülést kínáló séta során hallani lehet a források csobogását, a madarak csicsergését és a békalencsés tavacskákba csobbanó békák kuruttyolását. A kert felfedezői új, szemet nyugtató terrakotta színű gyalogúton kezdhetik meg a barangolást. Az ösvényeken és fahidakon vezető sétautak mentén információs táblák ismertetik a kert botanikai különlegességeit, az ott élő állatokat és az utat övező padokon megpihenve bibliai idézetek és szimbólumok segítik az elmélyedést, meditációt.

A Papkert kiemelkedő értékét a természetes flóra és fauna változatos és nagy számban jelenlévő elemei adják. Kulturális értékét az itt élő különleges diófajták és más régi gyümölcsfajták képviselik. A dús növényzetű, nagyrészt őshonos erdővel borított területen számos védett madárfaj - például széncinege, fekete rigó, nagy fakopáncs, őszapó - fészkel. A források körül kialakult kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei a környék jellegzetes kétéltűinek, mint a kecskebéka, tavi béka, barna varangy, biztosítanak szaporodó helyet. A kert bemutatja a vizes élőhelyhez kötődő értékeket és a hozzájuk kapcsolódó ökológiai gazdálkodást is.

A kert igazi különlegessége az itt fakadó 21 időszaki forrás, melyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. Kiépített Kneipp-ösvényre is bukkanhatunk: a mezítlábas sétányon különböző burkolatú mezőkön lépkedhet a felüdülésre, gyógyulásra vágyó látogató; majd szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosó keret segíti a test és a lélek egyensúlyának megtalálásában. A kövek lágyan masszíroznak, a friss vízzel együtt javítják a vérkeringést.

A Fertő-parti településeken át vezető Mária-út zarándokút is érinti a kert szívében található Mária-barlangot. Fontos kegyhelye az itt élőknek, ideérkező zarándokoknak. Az előtte kialakított új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek ad helyet. Található itt felújított kápolna, játszótér, üvegház, lombház és szabadtéri színpad is. A helyiek számára a Papkert egyben megszámlálhatatlan gyerekkori élmény, önfeledt játékok helyszíne, és minden idelátogatónak egy igazi testet-lelket feltöltő botanikus zöld oázis. Ideális hely elvonulni egy kicsit a világ zajától, ezért szívesen keresik fel alkotók is. A 2019-ben felújított kert - a téli pihenő után - márciustól újra megnyitja kapuit és szabadon látogatható, a kapunyitás és -zárás időpontjai a település honlapján megtalálhatóak.

Az autóút Papkerttel átellenes oldalán is van egy különleges látnivaló: a hidegségi harangláb. A 18. században épült ezen a helyen, ahol akkoriban, a Fertő-táj nagy vízrendezései előtt, még a hidegségi csónakkikötő helyezkedett el. Magas vízállás esetén a közelében húzódott a Fertő-tó partja, így harangjával jelezték a falu lakóinak, ha a vízről áruszállítók vagy halászok érkeztek.

A falu közepén álló kis haranglábban található harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1820-ban Sopronban. Ő volt a neves soproni harangöntő dinasztia első tagja és ez az egyik legkorábban készült harangja az országban. Mind a mai napig az eredeti felfüggesztésén van, és kézzel szólaltatható meg. Érdekessége, hogy kis híján elköltöztették a szentendrei skanzenbe: itt maradását csak annak köszönhette, hogy túl költségesnek bizonyult volna igen súlyos köveinek elszállítása.

A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, együttesük szépen mutatja a kereszténység hatását a Fertő-tájon. A település fölé magasodó dombon álló középkori eredetű plébániatemplom 12-13. századi rotundájának és a benne látható 1250 körül készült freskóknak köszönhetően Nyugat-Magyarország kiemelkedő értékű műemléke. Az eredetileg szabadon álló, 5,8 m belső átmérőjű és 30-40 főt befogadó rotunda építészeti kialakítása különleges, mert a belül kör alaprajzú főteret és a szintén körívvel szerkesztett patkó alaprajzú apszist négyszögűre falazott hasábokba foglalták be. Így kívülről nem is látszik rotunda jellege. A körtemplom bővítésével, meghosszabbításával és a kősisakos barokk torony építésével nyerte el a templom mai alakját. Külső falai egyszerűek és dísztelenek, belső freskói a 12. és a 17. századból származnak. A templomot az évszázadok folyamán többször átalakították, ezek során sajnos megsérültek ritkaságnak számító falfestményei is. A templom tetején egy vaskakas látható. Ez azt jelzi, hogy a község lakói a 16-17. században az evangélikus hitet vallották. A templom mellett találjuk a község temetőjét. A templomdombon kialakított pihenőhelyről nagyszerű panoráma nyílik a Fertő-tájra.

Hidegségen járva érdemes megkóstolni a település névadó kútjának a vizét is. A forrás vize napjainkban is ott csörgedezik a házak között és évszázadokon át ellátta ivóvízzel a község lakosságát, míg az 1970-es években el nem szennyeződött. A település központjában kialakított, lépcsős lejáraton megközelíthető kutat 2000-ben a millennium emlékére újította fel a Faluszépítő Társaság, vize ismét iható, és emléktáblát is helyeztek el itt.

Források:

funiq.hu

szentandras-fogado.hu

programturizmus.hu

visitsopron.com

Borítókép: Sopron Média Archív