A tárogató hangzása egyesíti a szaxofon, oboa, fagott és klarinét hangzásvilágát, melyet ma már előszeretettel használnak klasszikus és jazz zenészek is. A kuruc-kori tárogatósíp vagy más néven töröksíp az oboa keleti változata, melyet ma is széles körben használnak a Balkánon és az ázsiai türk népek körében.

 

A 17-18. századforduló táján azonban Erdélyben is igen népszerű lett és sokféle változata alakult ki, keveredve a régebbi hazai nádsípfajtákkal. A Rákóczi szabadságharcban a kuruc ellenállás, függetlenség és a szabadság ikonikus hangszere lett. Különböző sípokat, így a tárogató sípot már az Árpád korban is használtak eleink. Erős hangjának köszönhetően nem csak táncmulatságokon, hanem harci sípként is használták, amivel üzeneteket és utasításokat is küldtek a harcoló csapatoknak.

 

Már szkíta, hun elődeink is használták a tárógatósípot harcászati, táncmulatságokban szórakoztató és gyógyító célból. A pszichoterápia legősibb formájaként a lélek bajait is zenével gyógyították: a pácienst sípok és dobok hangjával, szkíta mágus szokás szerint, a kimerült összeesésig tartó, tébolyult táncra kényszerítették, kiűzve a testből a lelki mérgeket.

 

Történetileg is kétféle tárogatót különböztetünk meg: a történeti tárogatót és a megújított modern vagy reform tárogatót.

A történeti tárogató töröksíp vagy tárogatósíp néven ismert. A tárogató története nagyon messzire nyúlik vissza. A magyar nép történetének ezer évvel ezelőtti időszakából már különféle síposokról esik említés, de konkrétan nem tudjuk, hogy ezek a hangszerek mennyire lehettek hasonlóak az általunk tárogatónak nevezett hangszerekhez. A sípos elnevezés ebben az időben már megtalálható családi vezetéknévként is. A magyar szabadságküzdelmek egyik jelentős eseménye 300 évvel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc vezetésével zajlott. / 1703 - 1711 /. Ehhez a szabadságküzdelemhez különösen kapcsolódik a tárogató. A csaták idején mint hadi hangszer szólalt meg, szignálszerű dallamokat játszottak rajta. A kuruc táborokban pedig az énekléshez, tánchoz szolgáltatták a zenét.

A 18. századból származó leírásokból tudjuk, hogy egy - egy olyan eseményen, ünnepségen, amikor a nemzeti tudat hangsúlyozására került sor, a tárogatók gyakran megszólaltak.

Pozsonyban, II. Lipót koronázásán, mikor a hídon vitték át a koronát, szintén tárogató szólt. 1848-ban, a csatába induló honvédeket lelkesíthette a megszólaló tárogatók hangja. A még fellelhető tárogatók tudatos gyűjtése az 1850-es években indult meg.

Felerősödött az igény: a tárogatók legyenek ismét a mindennapi zenei élet hangszerei. Felújításukra több kisérlet is történt. A 19. század végén két hangszergyár: a Schunda és a Stowasser gyárak modernizálják a tárogatót, és megszületnek a reform tárogatók.

Schunda Vencel József és Stowasser János szinte egyidőben adja be Budapesten a szabadalmi hivatalba az új tárogatók leírását.

 

 

Ezeket az újításokat Schunda Vencel József a következőképpen mondja el:

,,.....1894-1896-ban én reformáltam meg a tárogatót. Mig a régi hangszert oboaszerű náddal fújták és billentyű csak kevés vagy egyáltalán nem volt rajta. Én klarinét fúvókával és és annyi billentyűvel láttam el, hogy rajta minden kromatikus hang könnyen játszható. Ezen felül a hangszert megnagyobbítottam és öblösebbé tettem. Most jóformán három hangszernek, az oboának, a klarinétnak és a fagottnak a hangszíneit egyesíti .... "

A tárogatók tökéletesítése, intonációs biztonságának javítása elsősorban a Stowasser hangszergyárhoz kapcsolódik.

A tárogatóknak három fő típusát különböztetjük meg: 1. a jobb kéz újjainál két gyűrű található, a bal kéz ujjainál nincs gyűrű. 2. A jobb kéz ujjainál két gyűrű és a bal kéz ujjainál is két gyűrű található. 3. Automata váltós hangszer. Általában 4-5 gyűrűs.

A tárogatót, mint a megszelídített félvad hangszert ma újra felfedezték, és kortárs zeneszerzők, jazz zenészek használják különleges, egyedi hangzása miatt.

A Vajai Tárogatós Világtalálkozó a bizonyíték arra, hogy ma már minden országban van egy-egy nagyon jó képviselője a tárogatónak. Ilyenkor Dániától Norvégiáig, Svájctól Angliáig mindenhonnan jönnek zenészek. Valaki a saját népzenéjét, valaki klezmert játszik rajta, valaki magyar muzsikákat, valaki pedig inkább a dixieland vagy a jazz felé mozdul, ahogy arra nagyon jó példa Scott Robinson, a kiváló, New Orleans-i zenét játszó jazzmuzsikus, aki nemrég a Müpában is megfordult. Kinek mihez van affinitása, arra használja a hangszert.

A tárogató ma már hungarikum és egyik legjelesebb megszólaltatója a Liszt Ferenc-díjas Kiss Gy. László, akinek kortárs zeneszerzők személyre szólóan írnak zenedarabokat, mint pl. Dubrovay László vonósnégyesre és tárogatóra írt kvintettjei, vagy Vajda János: Intermezzo és Könczei Árpád: Ördöngös Székelyek című műve.

 

Forrás: www.tarogatocenter.hu/hu/1.htm

https://impressmagazin.hu/hungarikum-lett-egy-kuruc-kori-nepi-hangszer-a-tarogato/

https://obudaianziksz.hu/tarogato-a-megszeliditett-felvad-hangszer/

https://www.youtube.com/watch?v=n3OTlJYvY8Q