- A régi bányászati terület különlegességét adja, hogy nem csak a magyar területeken, hanem az ausztriai részeken is voltak becses előfordulások.

- A szénre a mai Brennbergbánya övezetében 1753-ban bukkantak rá. Kezdetben puszta kézzel nyerték ki az anyaföldből a fekete kincset, aztán 6 évvel később kitárta kapuit (vagyis inkább tárnáit) az akkor Fenyvesvölgy néven emlegetett területen hazánk első kőszénbányája.

- A szén kiváló minőségére a bécsi udvar is hamar felfigyelt - a 18. század végén azért, hogy a fekete kincs gyorsan és rugalmasan a császárvárosba érje, megtervezték egy hajózható Bécs-Sopron-Győr csatorna kiépítését. A császár elé 1794-ben terjesztették az ezzel kapcsolatos terveket - a kivitelezést el is kezdték, azonban a magas költségekre való tekintettel a csatornát nem tudták befelyezni.

- A bányát 1952-ben zárták be, ugyanis nem volt gazdaságos az üzemeltetése. Azonban, 1956-ban pár évre újraindították, ugyanis olyan események voltak, amelyek a téli időszakban fűtési problémákat képeztek.

- A brennbergbányai bányászat hattyúdalát az komponálta, amikor elindult a többi hazai szénbányászati régió, például a tatabányai és az oroszlányi.

A cikkben olvasható érdekességek a csütörtöki, soproni bányamérő konferencián hangzottak el. További információkat merítettünk Tóth Sándor munkájából.

A cikkben felhasznált képek illusztrációk, amelyeknek forrása: Sopronmédia Archív