Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a nem előrecsomagolt, friss vagy hűtött sertéshús értékesítésekor már január 15-e óta fel kell tüntetni az állat származási helyét, és ha eltérő, a vágási helyét is. Július 15-étől újabb termékköröknél teszik kötelezővé a származási információk jelölését, a húsok esetében a juh, a kecske és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet.

A nem előrecsomagolt, Magyarországon termesztett zöldség és gyümölcs esetében pedig nem elég a származási országot szövegesen feltüntetni, de július 15-től az országzászlót is meg kell jeleníteni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti – tette hozzá.

A jelölések segítik a fogyasztót a tudatos vásárlásban, és amikor magyar áru mellett dönt, akkor a minőséget, a megbízhatóságot, a biztonságot és az ellenőrzött terméket választja. Döntésükkel a magyar gazdaságot is erősítik, és „a magyar gazdák sorsa a tudatos vásárlók kezében van” – hangsúlyozta Nagy István.

„Az Agrárminisztérium mindent megtesz, hogy segítse a fogyasztókat a tudatos vásárlásban, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban” – fogalmazott. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet rámutatott az önellátás készségének fontosságára.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára köszönetét fejezte ki a tárca támogatásáért, és felidézte: a baromfiágazat 2019-ben mintegy 700 ezer tonna húst termelt. Beszámolt arról is, hogy felmérésük szerint a Covid-járvány következtében 24 500 tonna húst kellett lefagyasztani, a tárolókapacitások gyakorlatilag megteltek, június óta azonban, ha lassan is, a készletek elkezdtek fogyni.

Emlékeztett arra is, hogy az ágazat életben tartására, a károk enyhítésére többféle támogatás áll rendelkezésre a termelők és a feldolgozók számára, emellett hitel- és garanciakonstrukciókat is kialakított a kormány a mezőgazdasági vállalkozások számára. Molnár Györgyi reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem áll meg, és kiterjeszthető lesz további termékekre, így például az étkezési tojásra.

Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta: a szakma örömmel vette, hogy a friss zöldség-gyümölcsök esetében bevezetik az országzászlós megjelölést. Emlékeztetett: Magyarországon évente közel kétmillió tonna zöldséget állítanak elő, és mintegy 8-9 ezer tonna gyümölcsöt. Ennek 50 százaléka friss piaci termékként értékesül. Beszélt arról is, hogy a járvány megmutatta, mennyire fontos, hogy szezonálisan, lehetőség szerint legtöbb zöldség-, gyümölcsfajból önellátó tudjon lenni az ország. A FruitVeb elnöke szintén kiemelte, hogy az új jelölés azonnal tudja orientálni a vevőt, mert a zászlónak figyelemfelhívó ereje van.

Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy a sertéshúsoknál január 15-ével bevezetett változások igazolták a várakozásokat, ezért fontos, hogy ez további termékkörökkel bővül. A fogyasztói tudatossággal kapcsolatban elmondta, hogy egyre több vásárló veszi figyelembe a termék ár-érték arányát, egy felmérés szerint pedig az áruházláncokban 80 százalék fölött van a magyar termékek részaránya. Az igazgató köszönetét fejezte ki a magyar termelőknek és a beszállítóknak, és méltatta a hazai összefogást a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben.

Boríkép forrása: Hirado.hu