Az első Ferenczi Művésztelepet szeptember 20. és 26. között rendezte meg a Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor. A kezdeményezéssel a szervezők egy olyan szellemi alkotóműhelyt szerettek volna létrehozni, amelyben a képzőművészet különböző műfajai egy helyen képviseltetik magukat. A képzőművészet mellett az irodalom, a filmművészet és a zene is fontos szerepet kapott az alkotóhét során. A rendezvényre hét, idehaza és külföldön is ismert festőművész kapott meghívást, akik egy héten keresztül alkothattak Sarródon, és a Fertő-tájon.

Az alkotásaikat bemutató kiállítás vasárnap 17 órakor nyílik meg a Kócsagvárban. Ezt megelőzően, 16 órakor emlékmise lesz a sarródi Szent István vértanú-templomban.

Ferenczi József a Fejér megyei Lajoskomáromban született földműves szülők első gyermekeként. Hat éves volt, amikor a család Budapestre költözött, ott járt iskolába, majd a jászberényi tanítóképzőben szerzett tanítói diplomát 1941-ben, Budapesten pedig kántori vizsgát tett.

Ezt követően Nógrád megyébe került, majd onnan vissza a Dunántúlra, Mezőszilasra, végül 1948-tól Sarródra. Itt ismerkedett meg a friss diplomás tanítónővel Honyák Katalinnal, akivel 1950-ben házasságot kötöttek.

Ferenczi József 1948-tól 1953-ig kántorként dolgozott a sarródi templomban, Fertődön és Fertőszéplakon pedig tanított. 1953-tól az 1974. évi körzetesítésig tanítóként az általános iskola második és negyedik osztályos diákjait tanította, míg felesége az első és a harmadik osztály diákjait. A körzetesítést követően is folytatták kulturális tevékenységüket, a kultúrház igazgatója volt haláláig.

A Ferenczi-házaspár pedagógusi munkája is legendává érett. A tudás átadása, a gyermekek számára biztonságos környezet megteremtése, a gyermeklélek ismerete, a megértő kontaktus a szülőkkel, a segítő kapcsolattartás az iskolán kívül is – mindez jellemezte és végig kísérte tanítói munkáikat.  Ferenczi József nyugdíjba vonulása után is óraadó művésztanárként dolgozott.

1992-ben feleségével megalapították a sarródi alkotó és művésztábort, amely a művész 1993-ban bekövetkezett váratlan halála után felvette a nevét és azóta Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor néven működik. A nemzetközivé teljesedett tábornak nem csak a jó hírét vitték a résztvevői, hanem megfestett alkotások által a csodálatos környezetét is.

Ferenczi József a tábor céljait is meghatározta: elsősorban megörökíteni a még érintetlen táj varázsát, a még fellelhető építészeti értékeket, valamint szakmai, tanulási lehetőséget biztosítani képzett és önképzett alkotóknak, művészeknek.

Állandóan kereste a lehetőségeket az emberi kapcsolatok elmélyítésére, közvetlen, nyitott személyiség volt. Ahogy művészi hitvallásában is megfogalmazta: „mindenütt és mindenben az embert keresem, a tájban, a tárgyban és az emberben”.

Emlékét több kiadvány is őrzi: az 1998-ban és 2012-ben megjelent Kisalföldi Művészek Lexikona, a Jeles Pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében című, 2010-ben és 2021-ben megjelent sorozat, a tábortagok által írt, 2012-ben megjelent Ecsettel írt történet című könyv, a feleségével közösen írt Sarród története című monográfia és sok újságcikk.

1998-től a Ferenczi házaspár Sarród község dszpolgára. A sarródi kultúrház 2008-tól a házaspár nevét viseli, Ferenczi Művelődési Ház néven.