Az április 6-án bejelentésre kerülő kormányzati akciótervben várhatóan visszaköszönnek majd kamarai javaslataink, ezért érdemes őket előzetesen áttekinteni – mondta Horváth Vilmos a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az MKIK alelnöke és a turisztikai munkacsoport vezetője

Korábbi álláspontunkat továbbra is fenntartjuk, miszerint a mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközöket igényel. Nincs tapasztalatunk ehhez hasonló válságokkal, nem tudjuk, mennyi ideig fog tartani és mekkora gazdasági és társadalmi károkat fog okozni.

A kormány rövidesen bejelentésre kerülő nagyívű intézkedési terve a válságkezelés új szakaszát nyithatja meg az eddigi pánik-vezérelte gazdaságban és talán hetek múlva már láthatóvá válnak azok a folyamatok is, amelyek az életet a normális kerékvágás felé terelik vissza.

Ahogy azt már korábban is jeleztük, a legfontosabb feladat jelen helyzetben a munkahelyek megtartása. Sajnos már messze nem csak a válságnak elsőként kitett ágazatok (turizmus, vendéglátás, stb), hanem újak is leálltak, vagy bevezetett korlátozások következményeként jelentős árbevétel csökkenést szenvednek el. Ez a multiplikátor hatás már szinte minden ágazatban érezteti hatását.

Fontosnak tartjuk ismételten kiemelni, hangsúlyozta Horváth Vilmos elnök, hogy társadalmi kármegosztásra kell felkészülnünk, ahol az állami szerepvállalás dominanciája mellett a vállalkozásoknak (munkaadóknak) és a magánszemélyeknek (munkavállalóknak) is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban.

Az a cél, hogy a válság közepette a gazdaság – ha alacsonyabb fordulaton is – de működőképes maradjon, hiszen egy teljes leállást követő újraindítás hatalmas anyagi terhekkel és veszélyekkel járhatna. A gazdaság létfontosságú eleme a munkahely, ezért fontos, hogy az emberek megtarthassák azokat.

A kamarai javaslatunk, a járulékmentesség, munkáltatói bérterhek és kötelezettségek elengedése, valamint az állami szerep bizonyos bérhatásig 50%-os aránya, a magyar gazdaság teherbíróságát figyelembe véve egy alkalmas munkahely megőrző támogatás lehetne. A kamara támogatná továbbá, hogy az állam kölcsönt nyújtson a kifizetett bérekre.

Ha mindezek ellenére valaki elveszítené az állását azt javasoljuk, hogy a jelenlegi 90 nap helyett 180 napig biztosítsák az álláskeresési ellátást, feltéve, hogy az igénybe vevője szakmai képzésen vesz részt.

A kamara számára is fontos a társadalom minden rétegének (családok, nyugdíjasok, álláskeresők) védelme ezzel kapcsolatban a kormány bölcs döntését várják a gazdaság szereplői.

Fontos az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása. A kamara álláspontja szerint az iparágakat és a termelő vállalatokat nem egyformán érinti a válság, ezért a támogatásuk sem lehet egységes! Fel kell mérni, melyik iparág fog előreláthatóan növekedni és melyik nem, utóbbiaknál azt is figyelembe kell venni, hogy saját hibáján kívül, a válság miatt kialakult helyzet miatt, vagy inkább belső gyengeségeiből fakad a problémái. A GDP-hez, a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és az innovációhoz való hozzájárulásuk alapján is súlyozni kell a vállalkozások növekedési pályára állítására szánt támogatást.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére a kamara 2021-re felállítaná a Nemzeti Válságkezelési Alapot is. Az Alap felügyeletét kamarai javaslat szerint a miniszterelnök által delegált kormánytag látná el és a kormánynak, valamint az Országgyűlésnek lenne köteles beszámolni. Az alap irányító testületének tagja: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kormány által kijelölt egyéb tagok lennének, a felhasználható keret pedig 2000-4000 milliárd forint lenne. Fontos kiemelni, hogy az Alap nem segély, pénzosztás céllal működne, hanem célja a piac támogatása és annak ösztönzése. Ez már akkor összeg, hiszen a hazai GDP 5-10%-át jelentené, ami igazán felpörgethetné a magyar gazdaság motorjait.