Február 25-ét, 2000-ben nyilvánították a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok.

A megemlékezésen részt vett dr. Farkas Ciprián, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármester, a képviselő-testület több tagja, valamint intézményvezetők és tisztségviselők.

Az ünnepségen Barcza Attila mondott köszöntő beszédet aki emlékeztetett: a kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik, az 1945-ben megszállt országokban pedig egymilliónál is többen vesztették életüket. Sopron és térsége országgyűlési képviselője emlékeztetett: a Sopronkőhida-Jánostelepi Rabtemetőben nyugvó 9 mártírja is jelképezi azt a kíméletlenséget, és könyörtelenséget, amellyel a kommunizmus romboló eszméje megmérgezett egy egész korszakot és azt is, hogy miként hat jelenünkre. Azt, hogy máig áldozat a Kádár-rendszer minden nemzedéke – szüleink és nagyszüleink - , az elüldözöttek, a megtört emberi sorsok, a szétszakított családok, az özvegyek és árvák, a gulyáskommunizmus kizsigerelt, 45 éven át szembehazudott nemzete, a megtagadott határon túli nemzettestvéreink, és Magyarország és Közép-Európa jelene is bizonyítja.

A forradalmat követően Jánostelepen temették el a Győrben kivégzett kilenc 56-os forradalmárt, akiknek az emlékére emelt kőhalom és kopjafa a mi, „301-es parcellánk ". Név szerint: Czifrik Lajos, Földes Gábor, Gulyás Lajos, Kiss Antal, Tihanyi Árpád, Török István, Weintrager László, Zsigmond Imre, a kilencedik Szigethy Attila, országgyűlési képviselő, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke.

Barcza Attila hangsúlyozta: meg kell becsülnünk azt a mai Magyarországot, ahol biztonságban élhetünk, ahol jövőt tervezhetünk, ahol családunk, otthonunk létét nem veszélyeztetik diktatórikus erők. Kötelességünk megvédeni mai szabadságunkat, a mai biztonságunkat, azt, ahova eljutottunk. Magyarként kötelességünk nemet mondani azokra a birodalmi törekvésekre, amelyek magyar kultúránkat, identitásunkat veszélyeztetik,

Sopron és térsége országgyűlési képviselője emlékeztetett: Sopron, – a kommunizmus alatt elszigetelt város – a rendszerváltás legelején, hűségéhez méltó módon már 1989-ben megtette kötelességét. A Soproni Ellenzéki Kerekasztal és a Történelmi Igazságtétel Bizottság kezdeményezésére feltárta a temető szörnyű titkát, a nemzeti gyász és kegyelet nevében az áldozatok emléke tiszteletére.

A résztvevők a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön falán elhelyezett GULAG emléktáblánál is megemlékeztek, az 1945-ben, az akkor itt fenntartott gyűjtőtáborból a Szovjetunióba elhurcolt lakosok és kényszermunkások emléke előtt.  Az ünnepség a Szent Mihály temetőben folytatódott, ahol Szántó Róbert nyughelyénél csendes főhajtás mellett koszorút és az emlékezés virágait helyezték el a résztvevők, tisztelegve a vértanúhalált halt főhadnagy bátorsága és hősiessége előtt.