A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. már tavasszal csatlakozott az országos Petőfi Klub hálózathoz, vállalva, hogy az emlékévben számos eseményt szervez és kezdeményezést indít a bicentenárium tiszteletére. Az emlékév soproni nyitánya is egy meglepetéssel szolgál: újraépítették, újrafestették és közterületen felállították annak az egykori katonai őrbódénak a másolatát, amelynek tövében az alig 17 éves Petrovics őrségben állt egykoron. Pontosan 183 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 6-án érkezett Sopronba az ifjú Sándor, a terve az volt, hogy a Líceum diákja lesz. De nem voltak meg az előző tanévét igazoló okmányai, így az iskola elutasította a felvételét – és mivel éppen haragban volt a szüleivel, Sopronban maradt és valószínűleg dacból katonának állt. 6 évre írt alá az akkoriban toborzó Gollner-féle gyalogezredhez, két évvel idősebbnek hazudta magát a „berukkolásnál”. A tél jó részét az egykori Posta épülete előtt, a hajdani Újhelyi-ház tövében töltötte a „zöld hajtókás, sárgapitykés közlegény” 2 órás váltásban. A helyi források szerint az Újhelyi-ház akkori tulajdonosa, Schätzel Mihály ügyvéd felfigyelt a Horatiust olvasgató vézna bakára: többször ebédre és vacsorára is meghívta a vékonyka közkatonát.

A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Ragány Misa a nyitánykor kiemelte, hogy Sopronban kifejezetten az ifjú költőpalántára szeretnénk felhívni a figyelmet. „Mi azt valljuk, hogy mindazokat az erényeket, amikre ma büszkék vagyunk Petőfi kapcsán – ő itt szerezte meg Sopronban. Itt érték az első megaláztatások, itt tanulta megbecsülni az iskolaéveket, itt ismerte meg a kiművelt zenét, itt tanulta meg a bajtársiasságot, itt növesztette meg a bajszát, itt érett felnőtté és minden bizonnyal itt ismerkedett meg a borral (amiről sokat és szépeket írt, bár maga nem viselte jól!). Vagyis Sopron nevelte őt azzá, akit az egész ország Petőfiként ismer és szeret.”

Sopron az emlékévben sok programot és eseményt tervez a színházban, a Liszt-központban és szerte a városban. De elsődleges cél, hogy a nagykamasz korosztályt, a felnövekvő fiatalságot szólítsák meg és érjék el. Ennek egyik állomása lehet az őrbódé, ahol persze a kultúrával is találkozhatnak a fiatalok. A „fakabát” oldalában egész évben Petőfi versek olvashatók majd – az evangélikus Líceum diákjai jóvoltából. Ők az utódai a Petőfi korában is népszerű Magyar Társaságnak, az első hazai diák önképző körnek, akikkel annak idején szabad óráiban Petőfi is szívesen barátkozott.

Az emlékév nyitányaként Papp Attila, a Soproni Petőfi Színház művésze „Petrovics Sándor közlegényként” el is szavalta azt a Petőfi-verset, amely elsőként került ki a bódé falára, illetve amelynek sorait a szemközti márványtáblán is olvashatjuk. A nyitány során kis emléklappal köszönték meg a Handler Nándor Technikum festőtanulóinak segítségét, akik a bódé sárga-fekete festését megvalósították. Az utcai megnyitón közreműködött az Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Művészeti Szakgimnázium „8. óra” nevű diákzenekara, akik versmegzenésítéssel készültek a programra.

Az emlékév tiszteletére az idei belvárosi összművészeti kulturális kavalkád is 19. századi köntösbe bújik. Idén szeptember 25-én, vasárnap „KultPetőfi” várja a soproniakat és a város iránt érdeklődőket. A „Szeptember végén” alcímmel meghirdetett délutánon a soproni belváros 48 pontján lesznek PetőFikciók – ezúttal a Petőfi és a Széchenyi térre fókuszálva. A rendezvényhez több tucat civil szervezet, művészeti csoport, iskola és vállalkozás is csatlakozott. Ahogy a nyitány résztvevői meg is kóstolhatták: a Dömötöri Cukrászdában példáull PetőFinomságokat kínálnak majd, amik annak idején a Pilvax étlapján is szerepeltek.

Fotók: Máthé Alexandra