Eredetileg Gábris László néven született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. A családban ősi hagyomány volt a katonáskodás, a huszárság.

Édesanyja, Kovács Katalin halálát követően 1750-ben édesapja, Gábris György közbenjárására ezredfiként vették fel a Ghillányi- (később: Hadik) huszárregiment soraiba, ahol apa és fia együtt szolgált. Apja halálát követően változtatta meg a nevét Skultétyra.

1752-től Hadik András vette át az ezredet. Ott volt a nevezetes „huszárcsínynél”, mikor a magyar huszárok – Hadik András vezetésével – a hétéves háború 1756-57. évi hadjáratában elfoglalták és megsarcolták az ellenség fővárosát, Berlint.

1831. augusztus 19-én bekövetkezett haláláig harcolt a Habsburg Birodalom valamennyi háborújában, 22 hadjáratban, és szolgált négy uralkodó alatt.

A hétéves háború 1764-ben fejeződött be, ezután a Hadik-ezredet feloszlatták. Skultéty László így került a 8. huszárezredhez, ahol katonai pályafutása végéig szolgált.

Szolgálata során szembekerült franciákkal, törökökkel, itáliaiakkal, poroszokkal és oroszokkal. Többször is megsebesült. „A porosz háború csatáit egy kardvágás a kezén és egy szuronydöfés a bal arcán tette emlékezetessé, ötvenhárom éves korában elvitték a török ellen s itt kapta a harmadik sebét. Azontúl kerülte az ellenséges golyó, nem fogta ellenséges fegyver. Pedig nem kis dolog volt kiállni Napóleon gránátosainak veszett rohamait, és nem volt tréfa épségben megúszni az 1812-i oroszországi téli hadjárat szörnyű megpróbáltatásait, noha ekkor már hetvenhetedik esztendejét töltötte be az öreg dalia.” (Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok)

Mikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves, vén zászlótartó. Odament hozzá és szóba elegyedett az agg vitézzel. Rangot ajánlott neki, elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az öreg huszár azt válaszolta: ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót, azt nem lehet elhagyni.

1830 szeptemberében még ott tartotta a zászlót, mikor ezrede Aradon felvonult a hadgyakorlat díszszemléjén. 1831-ben szerelték le a seregből, közel nyolcvanegy év szolgálat után, élete 94. esztendejében, mikor már nem tudta teljesíteni egy huszár legfőbb kötelességét, már nem tudott lóra ülni.

Még abban az esztendőben, augusztus 19-én elhunyt. Az csak természetes, hogy katonai tiszteletadással kísérték utolsó útjára, az újaradi temetőbe. A síremlékét, az ezred költségén, volt parancsnoka állíttatta neki. Illésfalvi Péter hadtörténész szerint a huszár zászlótartó a mai napig a magyar hadtörténelem leghosszabb szolgálati idejét töltött katonájának számít. „Nagy a valószínűsége annak is, hogy Skultéty László volt minden idők legtovább mundért viselő személye, bármely állam hadseregét is vizsgáljuk a modern korban” – mondja.

Ő ihlette Garay János 1843-ban írt, Az obsitos című költeményét, amelyet 1926-ban Kodály Zoltán zenésített meg Háry János címmel. Életéről Safáry Endre és Zachar József írt könyvet Nyolcvan nyár nyeregben címmel, amely 1992-ben jelent meg az Ikva Kiadónál. Arcképe ott van a Somogyi Győző festőművész által megfestett Magyar hősök arcképcsarnokában, amely a száz legvitézebb magyar katonát ábrázolja.

De a vén huszárnak nem adatott meg az örök nyugalom. Skultéty László magyar sírfelirattal ellátott sírját 2013. május 21-én a román hatóságok felnyitották, és a maradványokat a szlovák légierő katonai gépe Szlovákiába szállította. A Trencsén melletti Hegyesmajtényban temették újra mint szlovák nemzeti hőst. Nem érdekelte a sírgyalázó történelem hamisítókat, hogy a kortársai magyar huszárként emlegették, hogy ő maga magyar huszárnak tartotta magát, hogy eredeti sírján magyar volt a felirat.

A magyar fél természetesen felszólította a szlovák felet, hogy fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást. A válasz az volt, hogy, Skultéty nemzetiségét a jelenlegi „területi elv alapján” kell megállapítani. „Nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja" – vélekedett a Szlovák Hadtörténeti Intézet akkori igazgatója. A szlovák történetírás látványosan keresi a szlovákok múltját, s ehhez azon – vitathatatlanul magyar származású – történelmi hőseinket használja fel, akik a mai Szlovákia területén születtek. Ugyanakkor tény, hogy a Habsburg-hadseregnek volt 12 magyar huszárezrede. A könnyűlovas hadviselés és a huszár lovasság magyar találmány és a magyarok terjesztették el Európa összes államában. Sem a Magyar királyságban, sem a Habsburg Birodalomban soha nem létezett szlovák lovasság vagy huszárság.

 

Forrás: A legvénebb huszár | Hungary First

Skultéty László magyarsága | Felvidék.ma (felvidek.ma)