– Sok közös nincs az előző és az idei évad SKC-ja között, a keret jelentős része kicserélődött. Annyi viszont talán mégis van, hogy 2022 elején egy a 9. forduló után indított – mint később kiderült – szédületes, tizenhárom mérkőzéses győzelmi közben voltunk. Az év vége tavaly is remekül sikerült, hatos győzelmi sorozat közben vagyunk. Hogy látod, mi az eltérő és mi a közös a két nagy sorozatban?
– Az eltérő, hogy teljesen más a mostani, mint a tavalyi csapat, és a bajnokság is teljesen más, de később részletezem is csapatunk részéről a különbséget. Időrendben haladva a tavalyi menetelés abban a bajnokságban, főleg azok után, ahogy kezdtük az előző évadot, minden előzetes várakozást messze-messze felülmúló sikerszéria volt. Evés közben megjött az étvágy, és akkor már merészebb álmaink is voltak. Az évad végén azért volt egy kis hiányérzetünk amiatt, hogy a negyeddöntőben megállított minket az Alba. Ugyanakkor meg kell jegyezzem, elég sok problémánk volt szezon közben, Supinak szinte az egész előző évadot ki kellett hagynia, a tavalyi társaságot remekül mozgató McGill kiválása érzékeny veszteség volt, és úgy érzem, azért a szezon végére el is fáradt a társaság. Ami a jelenlegi együttest illeti, úgy vélem, Molnár Marci visszaigazolásával és a fiatalszabály alatti korban lévő egyik legígéretesebb játékos, Valerio-Bodon Vincent szerződtetésével magyar magunk ütőképesebb lett. Ami a légiósokat illeti, szerintem egyéni képességek tekintetében a tavalyi légós sor valamivel erősebb volt, jelenlegi légiósaink inkább csapatemberek, és csapatként jól is működnek. Ha szezon előtt azt mondják, hogy év végén az Albával azonos mérleggel ott leszünk a harmadik-negyedik helyen, szó nélkül aláírtam volna. Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy úgy látom, a Kostas Flevarakis – Bors Miklós edzőkettős ahogy a tavalyi, úgy az idei gárdából is kihozza a maximumot. Persze az ember valahol – főleg, ha jönnek a győzelmek – kicsit mindig telhetetlen, szeretné, ha a játék még látványosabb lenne. Úgy látom azonban, ahogy egyre jobban és jobban összeérik a társaság, ebben is folyamatos az előrelépés.
– Pár év “kihagyás” után, ezúttal az új rendszerű Magyar Kupában is érdekeltek vagyunk. Itt mire számítasz?
– Az előző néhány szezont gyengén kezdtük, lemaradtunk a Magyar Kupa nyolcas döntőjéről. A korábbi évektől eltérően most nem nyolcas, hanem négyes döntőt rendeznek. A negyeddöntők párosítását sorsolják az alapszakasz első körének a végén, az első nyolc helyezett között. Negyedikek vagyunk, a nyolc között három csapat áll előttünk, négy mögöttünk. Ha a sorsolásnál előttünk álló ellenfelet kapunk, idegenben, ha mögöttünk lévő riválist, akkor itthon játszunk a négyes döntőért. Nagyon remélem, a sorsolásnál Fortuna “kézen fog” majd minket, és hazai környezetben vívhatjuk meg az egymeccses negyeddöntőt.
– Bár alapvetően a 2022-es évet értékeljük, végül egy kicsit előrenézve: tavaly hatodikok voltunk, most a negyedik helyen állunk. Elégedett lennél az előző évi helyezéssel?
– Szeretném, ha előre tudnánk lépni, és a jelenlegi helyzetben erre látok is reális esélyt. Ugyanakkor azért nehéz a kérdés, mert még sok minden történhet, erősíthetnek is a riválisaink. Maradjunk most annyiban, örülnék annak, ha valamelyik sorozatban ott lennénk a legjobb négy között –, ha pedig mindkettőben, az csak hab lenne a tortán.