A tanévnyitót megelőző sajtótájékoztatón a magyar felsőoktatás reformjáról, a fenntartói modellváltás óta eltelt egy év tapasztalatairól, valamint a most kezdődő akadémiai év terveiről is szó volt.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, a nemzettudat szempontjából egyedülálló az a hazafiság, ami a selmeci hagyományokat jellemzi, és az a magyarsághoz való „minden körülmények közötti” kötődés és hűség, ami a Soproni Egyetemet mindig is jellemezte. Példaként említette, hogy amikor Vancouverben járt, 1956 után Kanadába menekült erdészekkel találkozott, akik együtt maradtak, megalapozták a kanadai erdészetet, megőrizték a közösségüket és a magyarsághoz való feltétlen ragaszkodásukat. Az egyetemnek meghatározó szerepe volt a történelem során a magyar nemzetegyesítésben, mert a trianoni békeszerződés után is megtartották a magyar szaknyelvet, az elszakított területeken is. Semjén Zsolt kiemelte: a szakmaiság szempontjából a kormányban két okból is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a Soproni Egyetem önállósága megmaradjon. Az egyik, hogy „van olyan mély tradíció, ami önmagában olyan érték, hogy méltó arra, hogy az önállóságát minden körülmény között megőrizze” – mondta. A másik, hogy olyan kihívásoknak kell megfelelnie az erdészetnek, a fafeldolgozásnak, amit „csak egy sajátos központból, speciális szakértelemmel lehet elvégezni” - részletezte.

A tanévnyitón az elsőéves hallgatók letették fogadalmukat, valamint tiszteletdiplomákat, kitüntetéseket is átadtak.

– Az elmúlt évben a felsőoktatásban történt fenntartói modellváltás következtében a Soproni Egyetem fenntartója a Soproni Egyetemért Alapítvány lett. A modellváltással egy új szakasz kell, hogy kezdetét vegye az egyetem fejlődésében. Jelentős fejlesztéseket tervezünk infrastrukturálisan, nem csak az oktatás területén: szeretnénk a fiataloknak a tanulási időn kívül is magas színvonalat biztosítani, új sportcsarnokkal, a mai korhoz illő könyvtárral, illetve digitális elérési lehetőségek segítségével. Nagy verseny folyik az egyetemek között a hallgatókért. Az erdőmérnök képzés Magyarországon egyedülálló, és olyan tradíciója van, amely máshol nem tapasztalható; a pedagógusképzés és a közgazdászképzés azonban erős konkurenciával néz szembe, ezért is szükséges a megújulás – részletezte dr. Csányi Sándor, a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Prof. dr. Fábián Attila rektor az ágfalvi csata 100. évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy büszkék arra, hogy akkori hallgatóik és professzoraik nem csak szavakkal, hanem tettekkel és véráldozattal is hozzájárultak a győzelemhez, és a sikeres decemberi népszavazás lebonyolításához is. Sopron magyar maradhatott és kivívta a nemzet tiszteletét, megkapta a Civitas Fidelissima kitüntetést. Az új tanév kapcsán elmondta, hogy nagyon jó felvételi évet zártak, hiszen összesen több mint 1000 új hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben, ez a korábbi évekhez képest 21 százalékos növekedést jelent.

Dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar dékánja elmondta: az egyetem legfőbb küldetése az, hogy a hallgatókból hozzáértő szakembereket, jól megalapozott szaktudásuk mellett, erkölcsi példamutatásukkal is vezető szerepet betöltő embereket képezzen a társadalom különböző posztjain.

- 100 évvel ezelőtti elődöm, dr. Sopronyi-Thurner Mihály a legnehezebb időben került polgármesterként a város élére. Várospolitikájának egyik fontos eleme volt Sopron kulturális és oktatási szerepének erősítése. Eredményeként 1919. április 28-án megkezdhette működését Sopronban a nagy hírű akadémia, aminek igazi otthont biztosított – mondta dr. Farkas Ciprián polgármester a tanévnyitón, majd hozzátette: a város életében az egyetem mindig fontos szerepet töltött be, az egyetem sikere Sopron sikere is. Hallgatói nem csupán az egyetem, de Sopron polgárai is. Az ágfalvi csatára emlékezve hangsúlyozta: a korabeli felkelők és a lakosság ellenállása, Magyarországhoz való ragaszkodása példaértékű mindannyiunk számára. Önfeláldozásukkal és sikerükkel reményt adtak a magyaroknak egy olyan időszakban, amikor minden veszni látszott.