A darab szerzője Katona Imre, a soproni teátrum vezető dramaturgja Olaszországban töltött emigrációjakor kezdett el mélyebben foglalkozni Szent Ferenc életével. A XIII. századi forrásokat is mind elolvasta ehhez.  A sajtótájékoztatón elmondta, hogy véletlen pillanat, egy különleges koordináció volt Szent Ferenc felé fordulása. A gondviselés kínálta fel, hogy lenne egy feladata, amivel foglalkoznia kell. Az első találkozása Assisi Szent Ferencnek az a verse volt, amellyel ez az előadás is befejeződik: A Naphimnusz.

A Katona Imre által alkalmazott misztériumjáték mint műfaj megengedi és hordozza azt a lehetőséget, hogy a színészek filmszerű képekben több szerepet is megformálhassanak. A darab rendezője, Béres László kifejtette, hogy Asssisi Szent Ferenc életéről előadást rendezni minden alkotó számára nagy kihívás. Figyelni kell arra, hogy egyszerre feleljen meg a színpad követelményeinek, ugyanakkor hűnek kell maradni a történet szellemiségéhez. A misztériumjáték olyan megközelítését kereste, ami a mai nyelvezetben tempósabb, a nagyközönség számára is érthető előadás.

 

Papp Attila színművész, a darab főszereplője azt próbálta megfogalmazni, miben áll Ferenc titka. Erre a kérdésre keresi a választ maga az előadás is. Hatással volt a világra, az emberekre, az egyházra, a hívő és a nem hívő emberekre. Egy nehéz, egyedi és izgalmas feladat ezt átadni.

A misztériumjáték önmagában hordozza, hogy egy színész több szerepet is játszik, amit egyszerű elfogadni. Eperjes Károly színművész azonban mindkét szerepért rendkívül hálás. Mindenkinek szívből ajánlja az előadást, mert véleménye szerint nemcsak ők élvezték ezt a munkát, az esztergomi bemutatón a közönség is olyan méltatásba kezdett, ami azt mutatta, hogy nagyon szerették a darabot.

Vannak olyan korszakok az ember, az emberiség életében, amikor különösen nagy szükség van ilyen jellegű példákra, hogy tudjon mibe kapaszkodni. A darabban Klárát formáló Molnár Anikó színművész fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. A legnagyobb segítséget az ilyen korszakokban önmagunktól kaphatjuk. Számára ezért fontos ez a darab, és ezért van ennek gyönyörű jelentése és jelentősége.

 

A szerepe egy kicsit fogaskerék történet; minden kicsi fogaskerék azért ketyeg ebben az előadásban, hogy Szent Ferenc nagyságát bemutassa Kovács Frigyes színművész véleménye szerint.

Ugolino bíboros szerepében Horányi László színművészt láthatjuk. A bíboros igazi diplomata, igazi politikus és mélyen hívó ember. Ő az, aki felismeri Ferenc hitelességét, hogy a világnak milyen mértékben van szüksége ilyen mentalistára, azokra az értékekre, eszmékre, amiket ő vall, hirdet és próbál megtestesíteni. Ez az előadás egy színháztörténeti, hiánypótló esemény. A fő üzenete az, hogy törekedjünk arra, amit Szent Ferenc üzen.

Boráros Imre színművész - szerepében öreg papként és öreg emberként – szavai szerint szerepei üzenetet hordoznak. Annak az üzenetét, hogy valahova jó tartozni, jó, ha valahol otthon érezzük magunkat, ha valahova, egy csapathoz, az emberekhez tartozunk. Biztonságérzetet kapunk ezáltal.