- A „ Zoologia physica” szerzője, Johann Sperling (1603-1658) az első volt a természettudósok között, akik bevezették a zoológia terminust a természettudományok tárgykörébe - világít rá a ritkaság jelentőségére dr. Szála Erzsébet, a Líceum műemlékkönyvtárának szakembere.

A 17. század folyamán a biológia, s azon belül a zoológia, az állatok rendszerezésével foglalkozó résztudomány a természetfilozófia tudományának, a philosophia naturalisnak volt alkotó része. A magyarországi tudománytörténetben a hazai természetfilozófia egyik legfontosabb alkotása Pósaházi János Phylosophia naturalis című műve volt, amely 1667-ben jelent meg, és az első magyar fizikakönyvnek tekinthető. Sperling „Zoologia physica” című munkáját – a szerző halála után – publikálta Caspar Kirchmaier (1635-1700)  professzor, a wittenbergi egyetem retorika professzora. A 17. század más tudósaihoz hasonlóan Kirchmaier, valamint munkatársa, a zoológus Johann Sperling is polihisztor volt, a természettudományok különböző területein folytattak elmélyült kutatásokat: publikáltak a bányászat tárgykörében,  a metafizika, a pneumatika és a történelem témaköreiben is.

- Műemlékkönyvtárunkban Ha 362 jelzettel  került besorolásra Johann Sperling úttörő munkája, a „Zoologica physica” . Sperling a wittenbergi egyetemen végezte tanulmányait, és a filozófiai fakultáson szerezte meg akadémiai fokozatát 1625-ben. Tanulmányai során foglalkozott teológiával, orvosi és fizikai tanulmányokkal, majd 1634 februárjában a fizika professzora lett. Négy alkalommal választották a filozófiai fakultás dékánjának, és két ízben a rektori feladatokat is ő látta el. Fő műve a „Zoologica physica”,  amelyet Caspar Kirchmaier professzor publikált Sperling egy másik művével egyetemben 1661-ben. Sperling volt az első a természettudósok között, akik a zoológia terminust bevezették a természettudományok tárgykörébe.  Sperlinget nevezhetjük az első modern zoológusnak is - ismerteti a tudnivalókat dr. Szála Erzsébet.

Sperling műve, a „Zoolgica physica” vaskos, kisméretű könyv, úgynevezett kolligátum, azaz két vagy több művet kötöttek egy kötetbe. A másik, hozzákötött munka szintén Sperling munkája, a „Carpologia physica”. A líceumi könyvtában található példány ráadásul a mű első kiadása. A kötet elején míves, az egyes résztudományok szimbolikáját is magába foglaló rézmetszetet találunk. A hártyakötésű zömök, vastag könyvecske 1661-ben jelent meg Wittenbergben,  Johann Berger nyomdájában. A mű kötése kissé sérült, restaurálásra szorul, amit - a szakember reményei szerint -, a 2023-as év során, pályázat segítségével sikerül majd restauráltatni.