A hagyományőrző a határőrség megszűnésével határozta el, hogy az emberek biztonságát szolgáló szervezetekkel kapcsolatos tárgyi emlékeket, érdekességeket átmenti az utókor számára. - Minket szinte azonnal felvezényeltek Budapestre, ahol a határőrség ismeretlen volt – kezdte így Keresztes Csaba, a Határőr Hagyományőrzők Baráti Társaságának elnöke. - Hallottak róla, de nem ismerték részletekbe menően. Ez is motivált abban, hogy a határőrság tárgyi emlékeit megörökítsem az utókor számára, hogy mindez ne merülhessen feledésbe. A saját felszerelésemmel kezdtem és a kollégáim is átadtak nekem tárgyakat. Aztán idővel egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a gyűjteményem iránt, hadi fesztiválokra kaptam meghívást és belekerültem olyan baráti körbe, ahol sok gyűjtő akad, főleg katonai témában. A gyűjtött tapasztalatok nyomán úgy láttam, hogy a határőrség-rendőrség olyan dolog, amit sokan gyűjtenek, de kevesen mutatják be – fejtette ki.  

Keresztes Csaba gyűjteménye tehát gyorsan gyarapodott – elhivatottsága töretlen. Sok kiállított érték például az ő éberségének köszönheti új létét. Egyesek ugyanis egyszerűen úgy vélték, kihajítják azokat – szerencsére a hagyományőrző, vagy valamelyik ismerőse a közelben járt, így a tárgy megmenekült. A kollekciót méretéből kifolyólag a gyűjtő már három részre osztva mutatja be. - Amit kiállítottam Sopronban, az a magyar rendőrséget mutatja be a századfordulótól napjainkig, de egy külön teremben kitér a határőrségre is, illetve, egy harmadik szobát pedig a külföldi rendvédelmi szervek egyenruháinak áldoztunk – tudtuk meg tőle.

A rendőrség színe-java

A magyar rendőrséggel kapcsolatos tárgyakat felvonultató teremben a múlt és a jelen izgalmas történeteken keresztül kötik össze egymást. Sok mindent átélt a gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, egy világháború előtti magyar rendőr egyenruha is. - Az egyenruhához kapcsolódik egy sopronkövesdi származású úriember portréja is, akinek a születési neve Galavics Gyula volt – mesélte a hagyományőrző. - Azonban, mivel akkoriban hazai rendőrtiszt nem viselhetett olyan nevet, amely „ics-el” végződik, ezért a magyar király egy paranccsal Galántai Gyulára keresztelte át őt. Érdekesség, hogy a tiszt a budapesti VIII. kerületben szolgált, és ott is élte le az életét, egészen a kínai piac mellett – fejtette ki.  

A kollekció a rendőrség történelme képzeletbeli idővonalának fontos állomásait mindmáig működő technikai eszközökkel, eredeti felszerelésekkel teszi kézzel foghatóvá – az összkép azonban a fotókon, dokumentumokon keresztül lehet csak teljes. 

Határtalan kollekció

A kiállítás egy másik termében a világ szinte összes egyenruhája találkozik. Messzi tájak uniformisai is díszelegnek itt, így nem csoda, ha a látogató számára a legtöbb ruha különleges. Vannak azonban olyan darabok is, amelyek a mozivászonról gyakran visszaköszönnek, így az avatatlan szemek is egyből felismerik. - A külföldi egyenruhák közül a legtöbben talán a New York-i rendőrség uniformisait ismerik – mutatja gyűjteménye tengerentúli ritkaságait Keresztes Csaba. - Valójában azonban a legtöbben csak kevés érdekes részletét ismerik ezeknek. Például, úgy lehet megkülönböztetni, hogy az uniformis egy járőré, avagy rendőrtisztté, hogy egy parancsnok nem a sapkáján viseli az azonosítószámot, hanem a mellén, a szíve felett. Feltéve persze, ha egyáltalán visel ilyet, ez beosztásfüggő. Szintén gyakran láthatjuk a televízióban azt a bevetési dzsekit, amelyet a civil ruhások szoktak felvenni. Vékony, egyszerű darabnak tűnik, valójában egy kényelmes, polárbéléssel büszkélkedő, ritka és drága ruha – tudtuk meg tőle.  

Ebben a teremben egyedül az afrikai kontinensről nem jelentkeznek szolgálatra egyenruhák, hogy szórakoztassák és tájékoztassák a nagyérdeműt – azonban Keresztes Csaba nemzetközi kapcsolatai révén ez a szükségállapot valószínűleg nem fog sokáig fennállni.

Üdvözöljük a határon!

A Sopronban és környékén élők számára talán a legsokatmondóbb a határőrséget bemutató terem. Különlegességekből itt sincs hiány – a terem közepén például egy jókora gép vonzza a tekinteteket. Nem hiába: ez egy titkosító-távíró gép. - Ez tulajdonképpen az Enigma modernizált változata. Rettenetes hangja van, ami bármikor, bárkit fel tudott ébreszteni – emelte ki. - Lyukkártyán, kódolva érkezett a titkos üzenet, amit a kezelő befűzött a gép olvasójába, a szerkezet pedig dekódolta és kiírta azt szavakban. Kerületenként, így Sopronban is volt egy titkosító szakember, aki ezeket a gépeket beállította. Ha valaki üzenetet akart írni, azt csak be kellett gépelnie, a szerkezet pedig felvitte egy lyukkódra. Ezután csak be kellett olvastatni és továbbítani is tudták a Belügyminisztérium zárt rendszerű vonalain – fejtette ki.  

Keresztes Csaba célja a kollekcióval, hogy minél több darabot kiállíthasson – nem csak a jelenlegi épületben, hanem különböző rendezvényeken is. Mint elmondta, munkája során kiválóan együtt tud működni a városban lévő többi hagyományőrző egyesülettel – az ő színvonaluknak köszönhetően biztonságban tudhatjuk a múlt jövőjét. A kiállítás megtekintéséhez előre be kell jelentkezni az alábbi e-mail címen, Keresztes Csabánál: [email protected].