Az ünnepi események sorában 2016. november 1-én, kedden 17 órakor ökumenikus áhitattal és közös gyertyagyújtással emlékeznek mindazok halottaikra, akik messze földre nem tudnak ellátogatni szeretteik sírjához. Több mint két évtizede a Soproni Erdélyi Kör kezdeményezte a halottak napi, ökumenikus gyertyagyújtást, amelynek ezért helyszíne évről-évre az Erdélyi Kapu, a Barátság parkban. 

Szintén hagyomány már, hogy ezt követően, 2016. november 1-én, kedden 18 órakor elhunyt szeretteikre emlékezve, református istentiszteletre kerül sor a református templomban. 

A reformációról: 

Október 31-e a reformáció emléknapja. Luther Márton 1517-ben ezen a napon szegezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Legfontosabb elvei között szerepelt „az ember egyedül csak a hit által üdvözül, nincs különbség világi ember és pap között”. Luther követői az evangélikusok.

A református keresztyén hit a lutheri reformáció idején a XVI. sz. elején Svájcból indult ki. Zürichben Zwingli, Strassburgban Bucer, Genfben Farel, Zürichben Bullinger készítgette a református reformáció útját.
Az új irány szellemi irányítója Kálvin János volt. A református vallás Magyarországi terjesztői voltak: Szegedi Kis István, Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsehi Sánta Márton stb.

A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (például Ulrich Zwingli), akik között Jean Calvin (magyarosan Kálvin János, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét addig különböző teológusok hangoztatták, s az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.

A reformáció alapvető hatással volt az anyanyelvhasználat, az irodalmi nyelv, a magyar kultúra fejlődéséra és öntudat-erősödésre, továbbá elősegítette a gazdasági fejlődést és általában a polgárosodást és modernizációt.

A reformációnak 2017-ben ünnepeljük 500. évfordulóját.