A rákosi vipera egyedszáma rendkívül alacsony, ami hosszútávon veszélyezteti a faj fennmaradását. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkájának célja a szabadon élő populáció növelése, és a beszűkült életterének növelése, helyreállítása.

- A zoológiában köztudott, hogy van egy olyan kritikus populáció méret, ami alá csökkenve már nagyon könnyen elindulhat az a folyamat, amely egy állat végleges eltűnéséhez vezethet – hívta fel erre a figyelmet Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park zoológusa. - Ezért szeretnénk a viperák egyedszámát minél feljebb tornázni, hogy önfenntartóvá váljon itt ez az állomány. Jelenleg is dolgozunk ezért, például az élőhelyeket olyan állapotra tudjuk hozni, amely kedvező a kígyó számára. Ahol most ténykedünk, sokáig szántóföld volt, amely semmiképpen sem ideális ezen állat számára, ezért visszagyepesítettük azt – fejtette ki.

Fontos feladat a rákosi vipera állományának folyamatos nyomon követése, illetve az állományt befolyásoló tényezők vizsgálata. A szabadon eresztett kígyókban jeladót helyeztek el, ennek segítségével a szakértők nyomon követhetik a hüllő szokásait. Ezeket megismerve a védelmi munka is hatékonyabb lehet.

- Ezek a készülékek egyedi rádiójelet bocsájtanak ki a mi általunk elgondolt időtartamban és körülbelül másfél évig működnek – osztotta meg velünk Halpern Bálint, a Magyar Madártani Egyesület program vezetője. - Így meg tudjuk ismerni, hogy a rákosi vipera miképpen használja a területet, hogyan reagál a terület kezelésére – tette hozzá.

A rákosi vipera rejtőzködő állat, ezért nagyon ritkán találkozhatnak vele az emberek. Habár ez a fajta a hazánkban előforduló két mérges kígyó közül az egyik, a marása nem halálos, csupán lokális tüneteket okoz, melyek néhány napig okoznak kellemetlenséget.

Felvételek forrása: Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook-oldala