A Sopron határában emelt út menti keresztek a legrégibbek közé tartoznak az országban. Az eredeti helyén álló Balfi úti pihenőkereszt alsó része még a 13. század emléke. A Fertőrákosra vezető út mellett felállított Pék-keresztet 1484-ben faragták. Utóbbi napjainkban a Lenck-villa parkjának dísze. A jelenleg a Bécsi úton látható Lénárd-kereszt eredetileg a Kuruc-domb alján állt. Ugyancsak a Bécsi út elején emelkedik, mindmáig felállítása helyén a Máriacelli vagy Fehér kereszt.

A kereszt megnevezés e kőfaragványok esetében annyiból megtévesztő, hogy valójában, ahogy a soproni példáknál is kitűnik, ezek nem mindig feltétlen kereszt alakúak. Ábrázolhatnak szobrot vagy szoborcsoportot, vallásos jelképet; ezzel együtt szokásos megnevezésük út menti kereszt. Általában útszéleken, nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, dűlők kezdete, balesetek színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, fafaragók munkái; készülhetnek kőből, vasból, ritkábban fából. Felirataik gyakran jelzik, hogy fogadalmi emlékek: az alapítók egyének vagy családok.

A Sopronból Balf felé vezető út mentén áll a 13. század óta a város – és valószínűleg egyben Magyarország - legrégibb gótikus pihenőkeresztje. Alsó része a középkorból, felső része a 17. századból származik. A legenda szerint azt a helyet jelöli, ahol Szent Quirinusnak, magyarul Kerénynek a Savariában (Szombathely római elődje) Kr. u. 309-ben kivégzett vértanú püspöknek a scarbantiai (Sopron római elődje) asszonyok ételt-italt adtak és a bilincstől felsebzett sebeit bekötözték.

A legenda szerint Kerény a dél-pannóniai Sziszek (Siscia) püspöke volt. Maximus helytartó előtt megtagadta a pogány tömjénáldozat bemutatását, ezért börtönbe vetették, és néhány nap múlva a katonák Pannónia helytartójához, Amantiushoz vezették, aki Scarbantiában tartózkodott. Viszont mivel Amantius időközben elindult a ma Balfnak nevezett kénes fürdőbe, az agg püspök ügyével csak később, már Savariába hazatérve volt hajlandó foglalkozni.

Scarbantia határában a megbilincselt Kerényt kísérő százados pihenőt rendelt el. Futótűzként terjedt a hír Sopron keresztényei között, és jámbor asszonyok azonnal a szent életű püspök segítségére siettek. Kezén és lábán bekötözték bilincstől feltört sebeit, és étellel, itallal kínálták. Kerény megáldotta az élelmet és lehulltak róla a bilincsek. Ekkor szelíden megkínálta kísérőit, és velük étkezett. Utána áldást adott az őt körülvevőknek, és a közeli vértanúság bátor vállalásának tudatában továbbindult. Amantius helytartó Savariában kihallgatta Kerényt, és vízhalálra ítélte. 309. június 4-én a hitvalló püspököt belevetették a Sibaris (Perint) patakba. A Scarbantia felé nyíló városkapu előtt eltemették, sírja fölé később templomot építettek. Püspöki ornátusban, láncokkal, könyvvel, mellette vagy nyakán malomkővel ábrázolják.

Miután Nagy Konstantin császár 313-ban, a milánói ediktumban megszüntette a keresztényüldözést és megengedte, hogy Krisztus követői szabadon gyakorolják vallásukat, a scarbantiai hívek megjelölték szent Kerény pihenőhelyét. Itt a 13. századtól a Pihenőkereszt hirdeti a vértanú püspök emlékét. Szép kilátásával gyakran kínált a szőlőbe dolgozni igyekvőknek pihenő helyet.

A 15. század közepéről származó Lénárd-kereszt eredetileg a Pócsi-kapu közelében állt. A Kuruc-dombot is, ahol korábban a soproniak háziállataikat legeltették, ekkoriban Lénárd-hegynek hívták. A mai helyére az 1930-as években hozták át. A szögletes tabernákulumban ülő Szt. Lénárd szobrát 1885-ben Lapitz Antal szobrász újította fel, a kősisakot neogótikus fióktornyokkal és kereszttel egészítette ki. A lábazaton gótikus kőfaragójel található.

Lénárd, másként Leonárd a kora középkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje volt. Tisztelete a közép-európai, főleg alpesi katolikus néphagyomány legmélyebb rétegeiben gyökerezik. Élete elvész a jámbor legendák világában, biztosan annyit tudunk róla, hogy a 6. században élt remeteként Limoges környékén. Kultuszát különösen a ciszterci szerzetesek terjesztették, akiknek e vidék akkori mezőgazdasági élete sokat köszönhetett. Lénárd védőszentje volt a beteg emberek és állatok orvosainak, a pásztoroknak, kovácsoknak, ráadásul a raboknak. Legendája szerint azt a kegyet kérte a királytól, hogy minden rabot, akit a börtönében fölkeres, engedjen szabadon. Így jellemző Lénárd tiszteletére a vastárgyak felajánlása.

A Lénárd-kultusz gazdagabb megnyilatkozásaival leginkább a nyugati végeken, a magyar-osztrák határterületen találkozunk. Így Sopronban állt a kereszten kívül egy Lénárd-kápolna is a középkor végén a Pócsi-dombon, a marhalegelő közelében.

A Szent Lénárd-oszlopot 1976-ban és 1984-ben, majd pedig 2015-ben restauráltatta a Soproni Városszépítő Egyesület.

Néhány száz méterre a Bécsi út végén egy későbbi, 17. század második feléből származó késő gótikus kereszt, a Fehér vagy Máriacelli kereszt áll. A késő gótikus keresztet az 1670-es években egy mészégető adományából állították – nevét kőanyagának színéről kapta, illetve arról, hogy alatta gyülekeztek a Máriacellbe tartó zarándokok. A magas talapzaton álló tabernákulumban feszület emelkedik, Máriával és Szent Jánossal. A kősisak tetején kereszt áll.

A keresztet többször átalakították, így például 1910-ben: a jobb oldalon álló emlékkövön jól látható még az évszám is. 2012. szeptemberében a helyszínen restaurálták, ezután nem maradt meg a kövek régi szürkésfehér színe.

Az 1484-ből származó és 2020 óta a Lenck-villa kertjében látható Pék-kereszt a Fertőrákos felé vezető út mentén állt egykoron. A keletkezését magyarázó monda a Fertő-táj hírhedt, azóta eltűnt rablófészkéhez, Macskakő várához kapcsolódik: egy pékmester rendszeres szállítója volt a rákosi várnagynak. Gyalog vitte a kenyereket és különféle péksüteményeket a kastélyba, s időről időre megkapta az értük járó pénzt. Jó szándékú emberek figyelmeztették, vigyázzon, rablók támadhatják meg. Vigyázott, amennyire tudott, mégsem kerülhette el sorsát. Macskakő várának martalócai megfigyelték, lerohanták, elvették a keresményét és ráadásul az életét is. Ahol a merénylet történt, oda állították fel a polgárok a pékre emlékezve az útszéli kőkeresztet.

Források:

visitsopron.com

sopron.network.hu

kozterkep.hu

arcanum.com

katolikusokeloforuma.network.hu

harsjozsef.hu

Borítókép forrása: Sopron Média