A tudomány jelenlegi állása szerint a Parkinson-kór teljes gyógyítása még nem lehetséges, de megfelelő terápia alkalmazásával nagyon jól kezelhető, sőt bizonyos esetekben tünetmentessé tehető. A kezelés hatékonysága attól függ, hogy az első tünetek megjelenésétől a diagnózis felállításáig milyen hosszú idő telik el. Így a korai felismerés fontosságára is ráirányítja a figyelmet a világnap.

Dr. Hajas Árpád, a Soproni Gyógyközpont Neurológia-Stroke Osztályának osztályvezető főorvosa elmondta:

"A Parkinson-kór elsősorban mozgászavart okozó idegrendszeri megbetegedés, amely az idegsejtek folyamatos pusztulásával jár. A betegség pontos oka a kiterjedt kutatások ellenére sem ismert. Mai tudásunk szerint az életkor előrehaladtával genetikai hajlamosító tényezők és komplex környezeti ártalmak együttes hatása váltja ki a sejtpusztulást, melynek üteme egyéni. Ezzel együtt fokozatosan csökken az egyik ingerületátvivő anyag, a dopamin termelése.

A betegség diagnózisa neurológiai vizsgálatokon, illetve részben egyéb kórok kizárásán nyugszik.

Az európai népességben 100 ezer főre vonatkoztatva 150-200 beteggel és évente 15-20 új beteggel számolhatunk. Előfordulása az életkorral nő."

A tünetek a sejtpusztulásnak megfelelően fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben enyhék, gyakran a családtagok, ismerősök hamarabb észlelik, mint a beteg. A főbb tünetek a mozgatórendszert érintik, ezeket motoros tüneteknek nevezzük.

A három fő motoros tünet: a mozgás meglassulása, elszegényesedése, az izommerevség és a nyugalomban jelentkező remegés. A betegség kezdetén a tünetek csak a test egyik oldalán jelentkeznek, később kiterjednek a másik oldalra is.

A főbb motoros tünetek:

• nyugalomban vagy járáskor kézremegés észlelhető

• a lépéshossz csökken, a járás csoszogó, a karok lendítése elmarad

• hajlottabb a testtartás, bizonytalanságérzés jelentkezik függőleges helyzetben

• nehéz a székről való felállás, az ágyban való megfordulás

• nehéz a lépcsőn járás, főként lefelé

• nehéz a finommozgások kivitelezése (például gombolkozás, étel aprítása)

• a beszéd halk, monoton

A betegségnek vannak olyan tünetei, amelyek nem függenek össze a mozgással. Ezek a nem-motoros tünetek az autonóm vagy vegetatív idegrendszert (például izzadás, vérnyomás-szabályozási zavar) vagy az érzékelést érintik (például szaglászavar, szürkületi vakság).

Hogyan kezelik a betegséget?

A Parkinson-kór gyógyítása nem lehetséges, de a tünetei kezelhetők, jól kontrollálhatók, és a páciensek életminősége jelentős mértékben javítható modern eljárásokkal. Minden beteg kezelése egyedi gyógyszerbeállítást igényel. Kezdetben általában egyféle gyógyszert alkalmaznak, a betegség előrehaladtával a különböző hatásmechanizmusú gyógyszereket kombinálják. Egyes esetekben az életminőség javításához eszközös kezelések válhatnak szükségessé, így például funkcionális idegsebészeti beavatkozás (DBS) alkalmazása.

Milyen életmódbeli változtatások hasznosak Parkinson-kórban?

• rendszeres aktív testmozgás

• a mindennapi tevékenységek minél további fenntartása

• alkalmazkodás a nehézségekhez (például gumis derekú ruha és fűző nélküli cipő viselése, írás számítógéppel)

• többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, a fehérjék esti fogyasztása

1755. április 11-én született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. 1997 óta világszerte ekkor tartják A Parkinson-kór világnapját.

 

Képek forrása: Pixabay.com