A számok jól alakulnak, a munkaerőpiac "lépésről lépésre" növekszik - fogalmazott Aschbacher. Kifejtette: március közepén, a koronavírus-járvány okozta válságot megelőzően 400 ezren, míg április közepén, a válság tetőzésekor már 588 ezren voltak munka nélkül Ausztriában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a gazdaság újraindításának következtében munkahelyek jöttek létre; május végén a tavalyi év azonos időszakához képest 174 ezerrel többen, 517 ezren voltak munka nélkül Ausztriában; június elején azonban már csak 510 400 munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliek száma április végéhez képest a turizmusban 20 ezerrel, míg az építőiparban hétezerrel csökkent.     A válság az ágazatok közül a szállás- és a vendéglátóiparra hatott a legkedvezőtlenebbül; jelenleg 98 500-an vannak munka nélkül, ami tavaly májushoz képest 122 százalékos növekedés. A vendéglátóhelyek kéthónapos szünet után május közepén, míg a szálláshelyek május végén nyithattak ki újra.     A közlekedés, a szállítmányozás, valamint az építőipar ágazatában több mint 70 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A gyártásban május végén alig 50 százalékkal, a kereskedelemben 45 százalékkal, az egészségügyi és szociális ágazatban pedig 41 százalékkal regisztráltak több munkanélkülit. Csökkent ugyanakkor az azonnal betölthető állások száma; 57 600-zal, vagyis 30 százalékkal kevesebb munkahely közül lehetett válogatni az idén, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A válság nem egyformán érintette a különböző tartományok munkaerőpiacát. A munkanélküliek száma a tavaly májusi adatokhoz képest Bécsben nőtt a legkisebb mértékben; 38 százalékkal, több mint 187 ezer főre. Tirolban ezzel szemben a tavalyihoz viszonyítva csaknem megduplázódott, 41 ezerre nőtt a munkanélküliek száma.     Alsó-Ausztriában májusban 44 százalék, Burgenlandban 48 százalék, Felső-Ausztriában 55 százalék, Vorarlbergben 56 százalék, Karintiában 57 százalék, Stájerországban 63, míg Salzburgban 77 százalék volt a munkanélküliségi ráta a munkaügyi hivatal (AMS) adatai szerint.

Margarete Schramböck gazdasági miniszter felhívta a figyelmet a kormány képzést segítő csomagjára; eszerint az abban részt venni szándékozó vállalkozások október végéig úgynevezett "bónuszt" kérhetnek, vagyis ezer eurót kapnak az ipari tanuló képzési idejének kezdetekor, és ugyanennyit akkor, ha a próbaidő után megtartják mint dolgozót.     Christine Aschbacher munkaügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kormány azokat a cégeket is támogatja, amelyek az elbocsátás helyett részmunkaidőben foglalkoztatták dolgozóikat. A tárcavezető ismertette, hogy a program népszerű, a cégek eddig összesen egymilliárd eurót kaptak, míg a kormány legfeljebb 12 milliárd eurót különített el erre a célra. Aschbacher jelezte, azzal számol, hogy a cégek fele három hónap elteltével újabb három hónapra kérvényezi a részmunkaidős foglalkoztatásra szánt támogatást.     Közben a szociáldemokrata párt (SPÖ) azt követeli, hogy emeljék fel a munkanélküli segély összegét; az utolsó jövedelem 55 százaléka helyett annak 70 százalékát kapják az érintettek.     A szabadságpárt (FPÖ) ezzel szemben a munkaerőpiac átalakítását szorgalmazza; egyebek mellett azt követelik, hogy a "nem osztrákok" számára tegyék elérhetetlenné a munkaerőpiac bizonyos ágazatait, csökkentsék a munkabér alapján fizetendő adóterheket, és szüntessék meg a helyi adót.     Ausztriában eddig összesen 16 759 ember koronavírus-tesztje lett pozitív. Közülük 669-en haltak bele a betegség okozta szövődményekbe. A gyógyultak száma 15 629. Jelenleg 461 aktív beteget tartanak nyilván, 88-at kezelnek kórházban, és 26-an vannak az intenzív osztályon.

Borítókép: illusztráci; Forrás: ORF.at