Nagyot fordult a világ, amióta utoljára találkoztunk. 2019-ben egy rendkívül optimista és bizakodó tábor volt Tusnádfürdőn, ma egy sokkal bizonytalanabb helyzettel kell szembenéznünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői rendezvényén.

 

A kormányfő szerint a veszélyek korába léptünk és három területen is megrendült a nyugati civilizáció. A tudomány területén a nyakunkba kaptuk a koronavírust, azt gondoltuk, hogy Európában már nem lesz háború és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, most mégis úgy tűnik, hogy a világ számos vezetője azon dolgozik, hogy blokkvilágba szervezze az életünket.

Orbán Viktor rámutatott, ha a világot adatokon át szemléljük, egyre jobbnak tűnik, mi viszont ezzel ellentétes tendenciákat tapasztalatunk.
A hírek tónusa egyre sötétebb és egyfajta világvége-várás zajlik. Egy alapvetően nyugati életérzésről van szó, aminek az oka, hogy a Nyugat befolyása és tekintélye egyre csökken.

 

Amikor sokak száz évvel ezelőtt a nyugat hanyatlásáról beszéltek, ők demográfiai és szellemi visszaszorulásról beszéltek, míg ma hatalmi és anyagi visszaszorulásról van szó – fejtette ki a kormányfő. Hangsúlyozta:

a nyugatin túl más civilizációk is fejlődnek, erősödnek. Átvették a nyugati technológiákat, de az értékeket eszük ágában sincs.
A Nyugat elveszíti az „anyagcsatát”,
A világ többi része rájött arra, hogy éppen azért kell modernizálódnia, hogy ellenállhasson a nyugati típusa demokráciaexporthoz hasonló törekvéseknek.

Az energiahordozók elvesztése sokat mutat a nyugati világ helyzetéről: 1990-ben a kőolaj, a földgáz és a kőszén 90 százalékát Európa tartotta kézben, ma az USA és Európa együttvéve 35-öt. A nyersanyagok tekintetében is hasonlatos a helyzet, az afrikai nyersanyagok 50 százaléka Kínába megy.

A Nyugat elveszíti az „anyagcsatát”, hiszen az erőforrások nagy része a nyugati világon kívülre esik – fejtette ki a kormányfő.

Hozzátette: ez minket, magyarokat különösen érint. A 2013-ban meghirdetett amerikai biztonságpolitikai doktrína értelmében megpróbálják külpolitikai fegyverként használni az energiát, miközben másokat vádolnak ezzel.

Épp emiatt szigorúbb szankciós politikát hirdettek és erre biztatják szövetségeseiket, csak a különbség, hogy ők képesek függetlenek maradni, míg szövetségeseik ennek kárvallottjai.

Az európaiak nem akarták ezt az állapotot fenntartani és igyekeztek védeni a német-orosz energiaszállítási tengelyt, ezt veri szét a nemzetközi politika. A németek vezényletével újabb válasz született, aminek lényege a fenntartható energia, csakhogy annak hatásfoka és ereje nem elegendő az átálláshoz – mondta a miniszterelnök.

Brüsszel legújabb javaslatáról szólva a miniszterelnök elmondta, hogy a bizottsági javaslat el akarja venni a gázt azoktól, akiknek van, ahelyett, hogy a németeknek nem engednék leállítani az atomerőműveiket és ezzel orvosolnák is a problémát.