A miniszterelnök a tegnap véget ért többnapos geszti kormányülés értékelésével kezdte az interjút. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az ilyen  kormányülések legfőbb célja, hogy a kabinet beállítsa a „megfelelő arányokat”, amivel foglalkoznia kell.

A kormányfő szerint nagy a csábítás, hogy a kormány nemzetközi ügyekkel foglalkozzon, hiszen háborúk dúlnak és Brüsszelben is nagy a baj. De közben nekünk magunkkal kell törődni, és a gazdaságunkkal kell foglalkozni.

Az energiáink nagy részét tehát továbbra is a honi ügyekre, a gazdaságra, a gazdaságpolitikára, gazdasági intézkedésekre, a mindennapi életre, a családokra, a munkahelyekre, a fizetésekre kell összpontosítani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A családok jövője volt a kormányülés témája – összegzett a miniszterelnök.

A kormányfő szerint ha a globális gazdaságról beszélünk, akkor valóban nagy a gond, hiszen az Európai Unió egy olyan döntést hozott, amellyel megpecsételni látszik a saját versenyképességét, növekedését, fejlődési képességét. Jelenleg ez egy gazdasági hidegháború.

Ha a francia elnök, Emmanuel Macron nemrég elment odáig, hogy a „meghalni” kifejezést használja, akkor tényleg komoly a helyzet. Akkor mi magyarok se szerénykedjünk, hanem tegyük világossá, hogy az, amit most az unió csináltat velünk, az egy gazdasági hidegháború – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, hogy az Európai Unió nemsokára büntetővámokat vet ki a kínai gazdaságra, amit nem csak Magyarország ellenez, hanem a németek is. A többség mégis azon az oldalon van, hogy ezeket vessük ki. Ez a gazdasági hidegháború következő lépése: ez a legrosszabb, ami történhet Európában.

Ezzel pedig a magyar gazdaság számára is nagy problémát jelent, hiszen az mégiscsak az exportra épül.

Orbán Viktor szerint, ha a világkereskedelmet megbénítják, ha kettéesik egy nyugati meg egy keleti blokkra, akkor a mi termékeink eladása nehezebbé válik, és ennek azonnal a családok mindennapi életében visszaköszönő negatív hatásai lesznek.

Nincs növekedés, ha pedig nincs növekedés, bezárnak. Visszatér a munkanélküliség, nem növelik a béreket, fizetéseket és így tovább. Tehát a gazdasági hidegháborúnak Magyarországra nézve óriási veszélye van, mert a mi exportorientált gazdaságunkat sújtja – mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök hozzátette, a blokkosodás ellen harcolni kell, mert ez a családok mindennapi életszínvonalával a legszorosabban összefüggő kérdés. Ezért vezeti be a kormány a gazdasági semlegesség politikáját.

Magyarország ugyanis mind a két világpólussal akar kereskedni, mind a két irányba keresi a saját érdekei érvényesítésének lehetőségét. Ez a gazdasági semlegesség, aminek a megalapozása zajlik jelenleg – emelte ki.

Orbán Viktor kifejtette: óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség stratégiája az EU-ban.

Amikor most azt látjuk, hogy „rángatják a kabátunkat” vagy „belemarnak a bokánkba”, ennek mind ez az oka. Brüsszel minden támadása mögött az áll, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról és visszaverni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak. Ott azonban – fejtette ki a miniszterelnök – nincs növekedés, nincsen fejlődés, és nincs jövő. Ezért mi nem akarunk visszamenni oda.

Rámutatott, hogy ha Magyarország jól csinálja a gazdasági semlegesség politikáját, akkor az idei 1,5-1,8 százalékos növekedést a következő évben már 3-6 százalék közé tudjuk emelni.

Orbán Viktor szerint ez a 3 és 6 százalék közötti növekedés új munkahelyeket, emelkedő fizetéseket, nagyobb állami bevételeket jelent, aminek köszönhetően az állami szektorban dolgozóknak is tud majd a kormány némi pénzt béremelést juttatni.

„Meggyőződésem, hogy a gazdasági semlegesség hozza magával azt a fejlődést, amiből jólét és magasabb életszínvonal lesz. Ezért nem szabad engednünk, hogy visszaverjenek bennünket a nyugati blokkba” – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy ez a magyarok küzdelme, amit Brüsszelben maguktól nem fognak elfogadni, de Magyarországnak ki kell állni érte, és ezt a pozíciót meg kell védeni.

A magyar gazdaság állapotával kapcsolatban a kormányfő elmondta: a turizmus rekordévet zár, az élelmiszeripar jó állapotban van, ugyanakkor „köhög” a járműiparunk. Ennek oka, hogy ha nincs növekedés nyugaton, ahol mi el akarjuk adni azokat az autóinkat, amit itt gyártanak Magyarországon, akkor nincs, aki megvegye. S ha nem tudjuk eladni, abban a pillanatban a három műszakból már csak két műszak lesz, az egymillió gépjárműből nyolcszázezer. S az új modellt nem most, hanem majd két év múlva vezetik be.

Hozzátette: bár az európai piac nekünk most komoly hátrányt jelent, de ez meg fog változni, „az autógyártókkal való beszélgetés alapján mondom ezt”.

Összességében – tette hozzá, továbbra is a gazdaságról beszélve – a legfontosabb kérdés, hogy az embereknek van munkájuk.

Felidézte: 2010-ben, „amikor ismét a kormányrúd mögé álltunk”, Magyarországon 12 és fél százalékos volt a munkanélküliség. Száz emberből 12-nek nem volt munkája, s nem azért, mert nem akart dolgozni.

Most ehhez képest ott vagyunk, hogy ma mindenkinek van munkája – 60-70 ezer betöltetlen álláshely van, ami több, mint amennyi dolgozni akaró és tudó magyar ember.

Ezt fönt kell tartani – fogalmazott Orbán Viktor –, „ez egy fantasztikus siker, csak ma már mindenki természetesnek veszi, pedig nem az, hanem egy óriási teljesítménye a magyar gazdaságnak a magyar vállalkozóknak, a magyar befektetőknek és persze a magyar munkásoknak is”.

Ugyanis, az hogy a vállalkozók „Magyarországon csinálnak beruházásokat, a munkások miatt van, mert jó minőségű, képzett és fegyelmezett munkásaink vannak. Ha a magyar munkaerő rosszabb minőségű lenne, akkor a beruházások aránya, mértéke is sokkal kisebb lenne – tehát a munkásoknak a munkások minőségének is van erős köze ahhoz, hogy Magyarországon van növekedés” – tette hozzá.

A magyarországi fizetések problémájáról elmondta: „az elmúlt évek legnagyobb lengő bordás ütése, ami ért bennünket, az a magas infláció volt. Háború, magas energiaárak, szankciók” – összegzett.

Elszaladt az árszint mindenhol és az emberek ettől szenvedtek – idézte fel az inflációs krízist a kormányfő – „nagy nehezen először lehoztuk tavaly 10 százalék alá, most valahol 3,5 százalékon vagyunk – de ez nem jelenti azt, hogy az árak visszajöttek volna, és hogy nem emelkednének tovább.

Az embereket a kormány attól tudta megvédeni, hogy „az árak nagy ütemben tovább emelkedjenek: az árakat nem tudjuk hatóságilag szabályozni, legfeljebb átmenetileg  csináltuk ezt is”.

Ha olyan gazdaságpolitikát folytatunk, hogy először is mindenkinek legyen keresete, vagyis munkahelye, másodszor pedig a munkaadók tudjanak bért emelni.

Ha magasabb a bér, akkor könnyebben ki lehet fizetni még a magas árakat is – vázolta fel a miniszterelnök.

Hogy mekkora növekedést bírnak el a gazdasági élet szereplői, azt nem a kormány mondja meg – azt a szocializmusban hitték, hogy így van, de ott se így volt.

Azt, hogy mit bír el a gazdaság, két főszereplő határozza meg: akik a munkát adják és akik a munkát végzik. Ha ők meg tudnak állapodni magas béremelésben, „akkor Amerika van nekünk” – hangoztatta a kormányfő.

A kormányülésen arról beszéltünk, hogy hogyan lehet elérni az ezer eurós minimálbért és hogyan lehet elérni a mostani hatszáz-egynéhány ezer forintos átlagbérnek az egymillió forintra való emelését – számolt be Orbán Viktor.

El akarunk jutni oda, hogy az átlagbér legyen egymillió forint, ezt 2-3 éven belül el akarjuk érni – emelte ki Orbán Viktor. „Ez lehetséges, ha meg tudunk állapodni a munkaadókkal meg a munkavállalókkal, akik persze mindig kérnek valamit a kormánytól: adócsökkentést, ezt-azt-amazt. Ezek a tárgyalások zajlanak és mi azt szabtuk feladatául a gazdasági miniszternek, hogy ennek az évnek a végéig ezt a megállapodást hozza tető alá.

Érje el, hogy legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos, havi átlagjövedelem van – összegezte a kormányfő.

Arra a kérdésre, miszerint melyek azok az intézkedések még, amelyeken keresztül az emberek, a vállalkozások, a családok érezhetik a gazdasági semlegesség politikáját a miniszterelnök elmondta, a kormány nagy dilemmában van, úgy fogalmazott: „két malomkő” között őrlődnek.

Elmondta, jó lenne természetesen csökkenteni az adókat, mert ha a munkaadókat terhelő adókat csökkentjük, akkor ők magasabb fizetést tudnak adni, ha a munkavállalókat terhelő adókat csökkentjük, akkor az emberek zsebében több marad a keretükből.

Kifejtette: ez van az egyik serpenyőjében a mérlegnek, a másik serpenyőben pedig az állami alkalmazottak. Hozzátette: van, amit már csak akkor lehet emelni, hogyha van adóbevétel, ugyanakkor emlékeztetett a miniszterelnök: ez a két dolog nehezen hozható össze. A miniszterelnök szerint a cél most az, hogy az egyensúlyt kell találni úgy, hogy magángazdaságban legyen jelentős bérnövekedés és az állami bérek is tartsanak ezzel lépést.

A miniszterelnök kifejtette: az állami szektorban dolgozók fizetése nem tart lépést a magánszektorral, kivéve ott, ahol sikerült elindítani egy nagy átfogó bérprogramot. A kormányfő ezen a részen említette a pedagógusok helyzetét – akikkel kapcsolatban emlékeztetett: most minden évben megy föl a fizetésük, és 2026-ra „szépen néz majd ki a dolog” – valamint az orvosokat és az ápolókat, akiknél sikerült nagyarányú béremeléseket végrehajtani, ezért ott elfogadható állapotok vannak.

Ugyanakkor a miniszterelnök említett számos ágazatot is, ahol a fizetések „le vannak maradva, mint a borravaló”, többek között említette a közigazgatást, a kulturális és szociális szférát. Kijelentette:  most a vízügyesek bérét kell rendezni, mivel jól láthatta mindenki, hogy milyen nagy szükség van rájuk a bajban, ezért az ő fizetésük sem maradhat sem úgy, mint előtte.

„Tehát, a következő bérprogram a vízügyesek béremelési programja lesz” – szögezte le a miniszterelnök.

Aki nincs benne egy nagy általános berendezési programban, azoknak az átlagkeresete az állami szektorban elmarad a magánszektortól, tette hozzá a miniszterelnök.

„Ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz, 3-4 éven keresztül, akkor ez a probléma megoldódik.”

„Mert ha nagyobb tortát tudunk sütni, akkor mindenkinek több jut, de ehhez nagyobb tortát kell sütni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A jelenlegi 1,8-1,5 százalékos növekedés, ami nekünk van, illetve az ennél kisebb európai uniós növekedés azt jelenti, hogy a „zsemle fele összemegy”, tehát – erősítette meg a miniszterelnök – nekünk először növekedés kell, és utána tud a kormány bérprogramokat indítani mindenkinek, kivétel egy helyen mutatkozik, ez pedig a családok.

„Mert ez egy olyan kormány, amely a családbarát kormány, amiből nem engedünk. Sohasem engedünk, ha ezt a csontot megfogtuk, akkor azt, mint a blöki, nem engedjük ki a fogaink közül” – fogalmazott a miniszterelnök.

Jöhet bármi, a családok támogatásából nem engedünk – összegzett a kormányfő, aki megismételte, hogy a gyermekek utáni adókedvezményt jövőre megduplázza a kabinet.