Észak-Macedónia rajta van a migrációs útvonalon, és a migrációs válság idején kialakult egy jó együttműködés a két ország között, de fontos az is, hogy jó gazdasági kapcsolat legyen közöttünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak Észak-Macedóniában adott interjújában.

A kormányfő szerint a gazdasági semlegesség azért fontos, mert az utóbbi évek számos változásai – járvány, háborúk, energiaválság, infláció – közepette felemelkedő ázsiai gazdaságokkal együtt megváltozott a világgazdaság, és aki nem alkalmazkodik, aki maga is nem változtat, aki nem próbálkozik új dolgokkal, az a változásoknak a vesztese lesz.

„Mi azt szeretnénk, hogy Magyarország, ahogy megnyerte az előző évtizedet, ugyanúgy nyerje meg az előttünk álló, vagy az éppen most zajló évtizedet is. Ehhez új eszközökre, új módszerekre és új gazdaságpolitikára lesz majd szükségünk. Ezt az új gazdaságpolitikát nevezzük a semlegesség gazdaságpolitikájának” – mondta Orbán Viktor. 

A miniszterelnök úgy látja, hogy blokkokra szakad szét a világgazdaság, egyfajta gazdasági hidegháború kezdődik és ez ugyanolyan eredményre fog majd vezetni, mint a klasszikus hidegháború.

„Kettészakítják a világgazdaságot, úgy tűnik, hogy lesz egy nyugati világgazdaság és lesz egy keleti világgazdaság és nagy nyomás lesz minden országon, hogy válasszon, hogy a világ melyik feléhez akar tartozni. A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy nekünk ezt a nyomást el kell kerülni. Magyarország nem csatlakozhat egyik gazdasági blokkhoz sem, mert az országnak az az érdeke, hogy mind a két kialakuló gazdasági blokkal élénk, erőteljes, mély gazdasági kapcsolata legyen” – mondta Orbán Viktor.

„A szankciós politika az, amitől sok ezer európai cég szenved” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a legfontosabb azonban, hogy magunkkal legyünk először tisztában, aztán majd megvívjuk a csatáinkat.

„Azért örülök annak, hogy most van egy vita a gazdasági semlegesség tartalmáról, mert ha mi szilárdan eltökéljük magunkat, egy irányvonalat jelölünk ki, akkor utána minden konfliktusban tudunk olyan álláspontot kialakítani, ami megfelel a magyar érdekeknek. A gazdasági semlegességének a lényege mégiscsak az, hogy nem szabad, hogy ránk erőltessék azt, hogy politikai szemüvegen keresztül nézzük a gazdaságot” – mondta Orbán Viktor, aki kifejtette hogy kizárólag a magyar gazdaság érdekein keresztül szabad nézni a világgazdaságot és az ott felmerülő kérdéseket is.

Ez a kormányfő szerint azt jelenti, hogy csak azt vegyük át a nyugattól, és csak azt vegyük át a kelettől, ami hasznos és ésszerű és utasítsuk el minden nyomást és kísérletet, amely árt az ország jövőjének. Ha ebben megerősítettük magunkat és ezt a kiindulópontot elfoglaltuk, akkor innen megtaláljuk a választ minden konkrét kérdésre: például arra, hogy hogyan kell kivédeni a keletről vagy éppen nyugatról érkező, számunkra kedvezőtlen politikai és gazdasági nyomásokat.

Ezt követően szóba kerültek a gazdasági semlegesség fogalmának tartalmi részletei is, aminek az egyik eleme az az, hogy jövőre a növekedésnek a 3 és 6 százalék közötti sáv tetejéhez kell inkább közelítenie.

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: a blokkosodás összességében mindig lassítja a világgazdaság növekedését.

Szerinte a blokkosodás nem tesz jót a világgazdaságnak és nem tesz jót sem a nemzetállamoknak, sem a nemzeteknek. A közösségeknek, így a magyaroknak is azt tesz jót, a miniszterelnök szerint, ha a világ minden szereplője a lehető legszabadabban kereskedik és együttműködik egymással a gazdaság területén.

Amikor ebben szakadások, tilalmak, szankciók jönnek be, abban a pillanatban mindannyian veszítünk, elveszítünk gazdasági dinamikát! Ami azt jelenti, hogy kevésbé erős tempóban nőnek a gazdaságaink!

A miniszterelnök a blokkosodásnak a világgazdaságra gyakorolt hatásait illetően kijelentette: szerinte Európa egy öngyilkos úton jár.

Hozzátette: amikor blokkosodással válaszol Ázsia felemelkedésére és a saját gazdasági nehézségeire abban minden jobban képzett európai közgazdász egyetért, hogy azok a politikusok, akik blokkosítani akarják a világgazdaságot, azok rossz vágányra terelik az európai népeket és az európai gazdaságot.  A miniszterelnök ezen a ponton említette az úgynevezett Draghi-jelentést, amely szerinte erre a tényre világított rá.

A miniszterelnök a blokkosodásnak a világgazdaságra gyakorolt hatásait illetően kijelentette:

„Szerintem Európa egy öngyilkos úton jár, elég gyorsan, amikor blokkosodással válaszol Ázsia felemelkedésére és a saját gazdasági nehézségeire!”

Szerinte, abban minden jobban képzett európai közgazdász egyetért, hogy azok a politikusok, akik blokkosítani akarják a világgazdaságot, azok rossz vágányra terelik az európai népeket és az európai gazdaságot.  A miniszterelnök ezen a ponton említette az úgynevezett Draghi-jelentést, amely szerinte erre a tényre világított rá.

Én próbálom meggyőzni a kollégáimat Európában, hogy ne erre az ösvényre lépjünk rá, de nagyon nagy nyomás alatt vannak, és a gazdasági semlegesség még nem mindenkinek áll közel a szívéhez – mondta a miniszterelnök, majd úgy folytatta: nem szabad elfelejteni, hogy nekünk a hátrányunk itt előny, mivel a magyarok éltek blokkosodó világgazdaságban.

Emlékeztetett rá, hogy a szocializmus idején két blokkra szakadt a világ: egy nyugati és egy szocialista világgazdaságra. Ennek értelmében bizonyos termékeket a nyugatiak nem adhattak át Magyarországnak, így nem jutottunk hozzá a legmodernebb nyugati technológiákhoz. Ezért az ország lemaradt a fejlődésben.

„Tehát nekünk van személyes tapasztalatunk arról, hogy a blokkosodás hova vezet és hogyan járt pórul azzal mindenki a végén!” – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök, majd ezután úgy fogalmazott: világossá kell tenni, hogy akárhogyan is blokkosodik a világgazdaság, Magyarországnak az az érdeke, hogy a technológiai fejlődés élvonalában maradjon.

„Továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy Magyarországon gyártsák a világ legjobb autóit a jövő autóit is Magyarországon gyártsák” – jelentette ki a miniszterelnök.

Ugyanezen a ponton említette: fontos, hogy a zöldenergia előállításának és tárolásának legmodernebb csúcstechnológiái Magyarországon jelen legyenek, sőt, ha lehet ott állítsuk őket elő.

Hozzátette: fontos, hogy ilyen energiát és eszközöket gyártsunk és exportáljunk, ahogy a digitalizációból sem maradhatunk ki, amelyet a miniszterelnök a „világgazdaság fejlődésének következő nagy szakaszának” nevezett. Célként említette még a digitalizációval kapcsolatban, hogy a legtöbb digitális okmány nálunk legyen, a legszélesebb digitális ügyintézés Magyarországon történjen.

A miniszterelnök ezt követően megerősítette: egy szakmunkás hitelprogram megindítása biztosan szükségessé válik.

„Továbbra is ki kell tartanunk amellett, hogy a gazdaság alapja mégiscsak a család” – jelentette ki a családtámogatás és otthonteremtés témakörében.

Ezen a ponton kiemelte a gyerekek után járó adókedvezményt, amelyet 2025-ben meg kell duplázni.

Említett még állami tőkejuttatási programokat, amivel a kis- és középvállalkozók „hagyományosan létező tőkehiányát” szeretnék enyhíteni.

„Ha ez mind együtt működni fog, akkor jön az, hogy a magyar gazdaság növekedése a 3 és az 5 százalékos sávba emelkedhet. Most 1 százalék fölött vagyunk, valahol 1 és a 2 százalék között.”

„Ezzel is Európa élvonalában vagyunk. Ez nem fest túl jó képet a többi európai országról, de még ezzel a kis növekedéssel is ott az élbolyban vagyunk. De mi nem akarunk beleragadni abba a növekedési tempóba, amitől szerintem szenvedni fog Európa a következő években, hogy 0, 1, 2 százalékos növekedést tudnak csak elérni.”

Magyarországnak meg kell próbálnia a kedvezőtlen körülmények ellenére is a gazdasági semlegesség politikájának segítségével a 3 és 6 százalék közötti növekedési sávban felkapaszkodni – összegezte a gazdasági semlegesség fogalmával kapcsolatos gondolatait a miniszterelnök.

Esélyes, hogy novemberben megállapodás szülessen az úgynevezett versenyképességi paktumról – jelentette ki Orbán Viktor.

Egyelőre nagy viták folynak az európai államok között a versenyképességet javító megállapodásról – hangoztatta a kormányfő.

Az európai migrációs vitára is igaz az, hogy „szólj igazat és leszedik a fejedet” – fogalmazott egy kérdésre válaszolva a kormányfő.

Orbán Viktor felidézte: őt is „megráncigálják” migrációs politikája miatt, ám a nemrég Magyarországra látogató Matteo Salvini még rosszabbul járt: „őt börtönbe is akarják zárni”, mivel a korábbi olasz kormányfő nem engedte meg, hogy kikössön az olasz partoknál egy illegális migránsokat szállító hajó.

„Hat év börtönre akarják ítélni, teljes szívvel állunk Salvini mellett” – tette hozzá.

A migrációs helyzet kapcsán Orbán Viktor elmondta: a Magyarországgal szembeni kritikák ellenére egyre több uniós országban vélik úgy, hogy „ezeknek a fiúknak volt igazuk”. Egy szájból fújnak hideget és meleget – hangsúlyozta –, hiszen miközben kritizálják a magyar migrációs politikát, Németország például határozott határvédelmi intézkedéseket tett.

Nemcsak a migrációval kapcsolatos viták éleződnek ezekben a napokban, de a háborúpártiak és a békepártiak közötti viták is, úgy belföldön, mint külföldön. Azt hiszem, hogy a következő napokban, hetekben az ilyen viták éleződésére kell számítanunk. Egész egyszerűen azért, mert közeledünk egy, az egész világ szempontjából fontos időponthoz. Ez pedig az amerikai elnökválasztás, ami november elején eldöntheti, hogy a világ tovább halad a háborúhoz vezető, egyre elkeseredettebb harcokat eredményező ösvényen, vagy megáll, visszafordul és békét hirdet. Nemcsak az ukrán orosz háborúban, hanem minden más gócponton is – fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő szerint, Donald Trump béke elnöke volt.

„Ő nem indított háborút, illetve lépéseket tett régi konfliktusok megoldására is. Ezért nem véletlen, hogy a világ békeszerető, békére vágyó része, függetlenül attól, hogy egyébként milyen politikai eszméket vall, azért szurkol, hogy a béke embere legyen újra az Egyesült Államok elnöke. De vannak háborúpártiak, nem csak Amerikában, hanem az egész világon, akik meg a demokraták sikeréért szurkolnak, mert szeretnék folytatni a háborút” – fejtette ki.

A miniszterelnök várakozása szerint ez a vita élesedi fog, és ebből „mi sem tudjuk kihúzni magunkat.”

Magyarországon szerinte a háborúpárti baloldali és a békepárti jobboldali politikusok közötti vita is egyre élesebb.

„Már látom, hogy sikerült belekeverni az 1956-os forradalom ügyét is ebbe a vitába. Ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél, akkor nagyon pontosan kell fogalmaznia és semmilyen kétséget nem szabad hagynia a saját álláspontunkat illetően. Most a politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalom talajából nőtt ki” – utalt Orbán Balázs kijelentésére.

„Nem létezne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az 56-os hősök” – nyomatékosította.

Ezért szerinte a háború és béke vitájába nem kell beemelni a magyar történelem szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit.

„Tehát nem szeretném, hogyha az ukrán-orosz háború árnyéka rávetülne az 1956-os szabadságharcosok emlékére, akiknek hálával tartozunk” – jelentette ki.

„Nincs kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem. Biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kellene a hazáért, ott lenne velünk a Corvin közben. Magyarország mindig megvédi magát, régen is megvédte, és jövőben is meg fogja védeni minden lehetséges eszközzel” – szögezte le.

A miniszterelnök szerint az első szó a köszöneté kell hogy legyen. Kiemelte az egész ország példás összefogását.

Értékelése szerint most még a 2013-as rekordot jelentő árvíznél is felkészültebbek voltak, most könnyebben sikerült elhárítani a bajt.

„A magyar állam, összevetve a 10 évvel ezelőtti önmagával, ma hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb. Az elmúlt 10 évben kiegészítettük a védelmi vonalainkat, megépítettünk több kilométernyi mobilgátat, felkészültünk az ideiglenes védművek gyors felépítésére” – mondta, majd felsorolta, hogy a védekezés során kétmillió homozsákot, ötvenezer tonna homokot használtak fel. Több ezer ember dolgozott a gátak megerősítésén, a kormányfő szerint „ennek meg is lett az eredménye”.

Emlékeztetett, hogy a környező országokban az árvíz sok kárt okozott és áldozatokat is követelt: meghalt 20-30 ember és nagyon komoly anyagi károk keletkeztek.

Ezzel szemben Magyarországon senki életét nem követelte az árvíz és az anyagi kár is csekély volt.

„Magyarország ötösre vizsgázott árvízi védekezésben. Megvolt a sikerhez szükséges szív és megvolt a szakértelem” – fogalmazott a kormányfő.