Két csoport van az ukrajnai háború ügyében az unióban: a többiek és mi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország műsorának péntek reggeli adásában az uniós csúcstalálkozót követően.

Magyarország a kezdetek kezdetén bejelentette, hogy nem akar részt venni a háborús erőfeszítésekben. Ma az Európai Unió összes többi országa benne van a háborúban. Van, aki ezt erősebb nyelvezettel mondja, van aki finomabban, de mind arról beszélnek, hogy ők vívnak egy háborút Oroszország ellen – szögezte le a kormányfő.

Az Európai Unió úgy viselkedik, mint egy hadviselő fél és Magyarország a legelején világossá tette, hogy ez egy rossz stratégia. Ezt a háborút nem lehet megnyerni. Az ukrán-orosz konfliktust a fronton nem lehet elrendezni – mondta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott, hogy tárgyalások kellenek egyezkedések, diplomácia, kontaktus.

Meg kell próbálni valahogy lezárni a háborút minél hamarabb, hogy minél kevesebben haljanak meg, hogy Ukrajna minél kevesebb területet veszítsen és, hogy a magyarok és általában az európaiak is vissza tudjunk térni a békés élethez – fogalmazott.

Ne csináljuk azt, hogy a villamosenergia ára Európában kétszer-háromszor akkora mint Amerikában, mert akkor a gyáraink nem tudják majd eladni a termékeiket, nem lesznek versenyképesek, tehát ezt mind ne csináljuk – mutatott rá a szankciók káros hatásaira.

Ne kelljen dollár- és eurómilliárdokat küldeni a háborúba és elégetni ott ezt a rengeteg pénzt. Ne kelljen szankciókat bevezetni. Ne tegyük tönkre az európai kereskedelmet. Ne tegyük tönkre az európai energiarendszert, ne hozzunk létre egy olyan helyzetet, amikor az energiaárak hirtelen megnőnek. Ne csináljuk azt, hogy az európai gazdaságban a gáznak az ára az 4-5 ötszöröse az amerikainak – sorolta a szankciók negatív hatásait.

A háború fokozása helyett tárgyalások kellenének, hogy véget vessünk a vérontásnak – tette hozzá.

Ez volt a magyar álláspont, és azt is mondtuk, hogy ennek a vége vereség lesz. Most itt állunk, tehát most a másik 26 ország döbbenten kellett, hogy meghallgassa Zelenszkij elnököt arról, hogy most akkor neki van egy győzelmi terve.  Eddig mije volt? Azt hittük eddig is, hogy egy győzelmi terv szerint haladnak, de kiderült, hogy nem. Ami eddig tervként létezett, arról kiderült, hogy a vereség terve. Most erről át akarnak váltani a győzelem tervére – utalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben bemutatott győzelmi tervére.

Mi azt mondtuk, hogy ebben nem veszünk részt – jelentette ki.

A kormányfő úgy véli, hogy ez nem a mi győzelmi tervünk, és szerintünk, bár azt kívánja az ukránoknak, hogy legyen igazunk, ezzel a győzelmi tervvel nem lehet nyerni.

Ezzel megint csak veszíteni lehet – húzta alá.

Erről volt egy izgalmas beszélgetés, ahol nekünk jeleznünk kellett, hogy mi ezen a háborún kívül vagyunk. Eddig sem vettünk benne részt, és ezután sem fogunk benne részt venni – árulta el Orbán Viktor mi zajlott zárt ajtók mögött a brüsszeli tanácsteremben.

Zelenszkij győzelmi tervében sajtóhírek szerint az is szerepelt, hogy Ukrajna akár atomhatalommá is vállhat. A kormányfő azt mondta, neki az elhangzottak alapján nem úgy tűnt, hogy Ukrajna valóban atomhatalommá akarná fejleszteni magát, de riasztónak nevezte ennek a lehetőségét is. Szerinte mindezzel pánikszerű hullámokat gerjeszthet Ukrajna, ezért tisztázni kell, van-e atomfegyverük.

Úgy fogalmazott, a háború ügyében nincs spekulációnak helye, a tényekből kell kiindulni. A háború kezdete óta Ukrajna rovására és Oroszország javára változott a helyzet. Nem lehet az erő oldaláról közelíteni a tárgyaláshoz Ukrajna számára, ha nincsenek fölényben. A miniszterelnök szerint békét kell kötni, Magyarországnak béke stratégiája van.

Hozzátette, a német kancellárnak és a francia elnöknek még az amerikai színrelépés előtt tárgyalniuk kellene Oroszországgal. Az Európai Néppártról kijelentette, szintet léptek, bejelentették a saját igényeiket, azt mondták, a régi magyar kormány menjen, a Tisza jöjjön, lépjenek be a háborúba, engedjék be a migránsokat, ahogy ezt már régóta szeretnék. Brüsszel ide küldött, helytartó kormányt szeretne Magyarországon.

„Nehogy már Németország mondja meg, hogy mi legyen” – szögezte le a miniszterelnök.

„Bajok vannak az Európai Unióban” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy pont azok a bajok jelentik a legnagyobb kihívást, „amelyekre Magyarország más válaszokat ad”. A probléma leginkább az, hogy „amit mi csinálunk Magyarországon, az nagyjából az, amit az európai nép is szeretne látni otthon”.

Például Európában szinte mindenki a migráció ellen van, azt a kormányokon kívül szinte senki nem támogatja. Sokan „a fél karjukat odaadnák azért, ha olyan állapotok lennének migráció ügyben náluk, mint nálunk, tehát hogy egy országban nincs migrációs krízis, mert nem engedjük be őket – miközben ők a beverik a fejüket a falba: hogy lehettek ilyen szerencsétlenek, hogy beengedték milliószám a migránsokat, akikkel most nem tudnak mit kezdeni és csak jönnek és jönnek és jönnek” – folytatta Orbán Viktor.

Ez a Magyarország példa az európai emberek szemében a saját kormányukkal szemben – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt: föl lehet tenni azt a kérdést, miért van az, hogy Magyarországon, amely messze nem a leggazdagabb ország az Európai Unióban, fizetik a családok a legkisebb díjat az áramért, a gázért és általában a rezsiért.

Itt ez a tízmilliós Magyarország ezzel a képességgel, amivel rendelkezik, és itt van a 84 milliós Németország, meg a hatvan-egynéhány milliós Franciaország, óriási ipari erővel. Miért van az, hogy Magyarországon kevesebbet fizetnek az emberek? – fogalmazta meg a kormányfő azt a kérdést, melyet szerinte számos EU-tagállam polgárában felvetődhet.

„Felteszik ezt a kérdést: miért van az, hogy az ő kormányaik nyakig állnak a háborúban, miközben Magyarország a béke oldalán van. Azon béke oldalán, amin az európai emberek többsége áll.

Magyarország egyelőre ezért tüske a köröm alatt, ami kellemetlen helyzetbe hozza az európai kormányokat – szögezte le a kormányfő.

Nem egyszerűen Magyarországról van szó, hanem arról, „hogy az európai politikát, a gazdaságpolitikát, A katonapolitikát, az energiapolitikát, a migrációs politikát – ezeket mind lehetne másképpen csinálni. A legnagyobb baj velük az, hogy sikeresek vagyunk”.

Németország stagnál, Magyarországon lesz egy 1,5-1,8 százalékos növekedés, jövőre nekünk lesz 3 százalékos növekedés – miközben mindenhol stagnálásról beszélnek, tehát, hogy helyben járás lesz – állapította meg Orbán Viktor.