Az új fertőzöttek száma egyre gyorsuló ütemben csökken, a pozitív tesztek aránya 1,32 százalékra esett, ami azt mutatja, hogy a járvány harmadik hullámát legyűrtük. Az első oltást 5,311 millióan, a második oltást pedig már 4,112 millióan vették fel. - Ezzel Magyarország Európában a második helyen áll – emelte ki a kormányfő.

Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy 137 ezer ember nem vette fel a második oltást. - Aki nem veszi fel a második oltását, elveszíti az első oltása után kapott védettségi igazolványát – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormány arról is döntött a tegnap, hogy engedélyezi a 12-16 év közöttiek oltását, erről a szülők dönthetnek, kampányt ezért nem rendeznek. 

Magyarországon több vakcina áll rendelkezése, mint amennyien oltásra jelentkeztek. Innentől már egyéni felelősség, hogy ki veszi fel. A járvány azok számára ért véget, akik beoltatták magukat. Akik pedig nem, azok egészségügyi állapottól függően életveszélyben vannak. Nyugati vakcinából érkezik 17 millió adag,  ami azt jelenti, hogy mindenkit képesek vagyunk akár négyszer is beoltani - mondta. A tömeges oltási rend helyett készenléti oltásra tér át Magyarország

Magyarország az európai uniós országok többségéhez képest 1-1,5 hónapos előnyben van, ami  1 százalékos többletet jelent a bruttó hazai termékben. Amíg az eurozóna országaiban a munkanélküliség 8 százalék, addig Magyarországon 4,3 százalék. Jelenleg a foglalkoztatottság 4,5 millió, ami 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.

Közölte, hogy lehetőség lesz arra, hogy kétszer annyi munkahelyet teremtsünk, mint amennyit a vírus elvett.

A gazdaságvédelem helyét átveszi a gazdaság újraindítása.

A kormányfő elmondta, hogy 15 év alatt három súlyos válság rázta meg Európát: a 2008-as gazdasági válság, a 2015-ös migrációs válság és a mostani koronavírus-válság.

A kormány célja, hogy a válságokból levonja a tanulságokat. Olyan évtizedre készülünk, amelyet a járványok és népvándorlások jellemeznek majd.

Közölte, hogy a magyar gazdaság megerősítéséről nemzeti konzultációt indít a kormány. Ezek között szerepel majd a minimálbér 200 ezer forintra történő emelése, valamint a 2021-es SZJA-befizetések visszatérítése a családok számára. A kérdések között szerepel a hitelmoratórium folytatása, illetve átalakulása.

A nemzeti konzultációban megkérdezik az embereket a klímaadóról, amelynek részleteit az Európai Bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza. Orbán Viktor szerint ez arról szól, hogy a klímacélok elérése érdekében ki viselje a pénzügyi terheket. A magyar álláspont az, hogy a szennyező cégek fizessék ezeket a többletköltségeket.

A brüsszeli tervek szerint ebbe a közlekedés és az építőipar is bekerül, amely a lakossági terheket növelheti.

Kötelező migrációs kvóta kérdése is szerepel majd a nemzeti konzultációs kérdések között, amelyet elektronikusan és hagyományos módon, levélben is ki lehet tölteni.

Közölte, hogy a kormány tíznapos fizetett szabadságot biztosít azoknak, akik részt vettek a védekezésben.

„Ez a legkevesebb, amit adhatunk” – fogalmazott.

Ezt egy csütörtökön megjelenő rendelet szabályozza majd. A szabadságot jövő év december 31-ig vehetik ki az ápolók, szociális dolgozók és rendőrök.