A miniszterelnök a 2025-re prognosztizált magyarországi gazdasági erősödés hátteréről beszélt elsőként.
Orbán Viktor úgy vélte: az erősödéshez először is az kell, hogy vége legyen az ukrajnai háborúnak. A magyar gazdaság bajai ugyanis kivétel nélkül a háborúból, a háború következményeiből származnak. Az Európai Unió a háborúra rossz választ adott, a szankciók elhibázottak és átgondolatlanok voltak.

Emlékeztetett, hogy a szankciókat nem mi vetettük ki, hanem a brüsszeliek. A szankciók az energiatermelés visszaeséséhez vezettek, ami inflációt és gazdasági visszaesést hozott.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a sikerhez kiszámíthatóság, nyugalom, tervezhetőség, optimizmus, a fejlődésbe vetett hit és a lehetőségek keresése szükséges. Azt a kérdést kell feltenni, hogyan növekedjünk, hogyan legyünk jobbak, de egy ilyen attitűd helyett jött egy védekező magatartás az EU részéről. Ha ennek a felfogásnak nem tudunk véget vetni, akkor akármilyen intézkedéssel is próbálkozunk, „nem tér vissza a lélek, az életerő, a reménykedés, a bizakodás, a jövőtervezés.”

Orbán Viktor kifejtette: az elmúlt 3 év történései emberi és keresztényi szempontból is azt mondatták vele, hogy vessünk véget a háborúnak, amelyben emberek ezrei, sőt százezrei halnak meg.

Emellett – hangsúlyozta – van egy másik érvünk is, a magyar érv, hogy a háború a magyar emberek zsebe szempontjából, a gazdaságunk, a jövőnk, az életszínvonal szempontjából egy istencsapása.

A miniszterelnök szerint kellett egy főszereplő, aki akarja a békét, ezért volt szükség Donald Trump amerikai elnök visszatérésére. Mint mondta, erre alapozták a benyújtott békeköltségvetést.
„2025-ben történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amik eddig még soha” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitikának a nyitányát jelenti, amellyel „lezárunk egy szakaszt”.

Új perspektívákat nyit, reményt, lehetőségeket nyújt. Az új költségvetés a gazdaság kisebb szereplőire összpontosít, vagyis továbbra is elsősorban a családokra.
A kormány megduplázza a családi adókedvezményeket, másfelől komoly bértárgyalásokon van túl a munkaadókkal és a szakszervezetekkel, ugyanis szeretnék emelni a béreket – sorolta.

Infláció volt, ami a gyakorlatban áremelkedéseket jelentett. Ez ellen az egyetlen segítség, amit egy kormány adni tud, az, ha lehetőséget teremt, hogy az emberek több pénzt keressenek, mert az árak akkor lesznek elviselhetőek, ha az emberek többet keresnek. Ezért nagyon fontos – mondta –, hogy egy nagyon magas, ambiciózus, több éves célt tűzött ki a kormány abban irányában, hogyan érjük el az egymillió forintos átlagjövedelmet Magyarországon.

A következő nagy akcióterv, illetve intézkedéscsomag a lakhatás támogatását célozza – hangsúlyozta.

A 35 évnél fiatalabbak számára jövő évtől a munkaadójuk havi 150 ezer forintig lakhatási támogatást adhat, ami éves szinten mintegy 1 millió 800 ezer forint értéket jelent. Ha pedig egy fiatal saját lakást vásárol, annak a törlesztőrészletére is felhasználhatja ezt a támogatást.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy véleménye szerint azok a cégek, amelyek lakhatási támogatást adnak a magyar fiataloknak, azok „versenyelőnybe fognak kerülni a jó képességű fiatalokért folytatott mérkőzésben”, hiszen Magyarországon több munkahely van, mint amennyi munkaképes ember. Különösen az ambiciózus fiatalokból van hiány.
Értük nagy verseny folyik, és aki a bér mellett tud adni béren kívüli juttatásként havonta 150 ezer forint lakhatási támogatást, az (a vállalat vagy vállalkozás ) jó munkaerőhöz juthat – mondta.

Beszámolt arról is, hogy van egy kisvállalkozókat támogató másik nagy programcsomag, a Demján Sándor nevét viselő program. Ennek keretében a kisvállalkozókat próbálja a kormány hozzásegíteni ahhoz, hogy „egy nagyságrenddel följebb lépjenek, hogy megerősödjenek”, ezért soha korábban nem volt tőkejuttatási programot kísérelünk meg.

A miniszterelnök hangsúlyozta: azért mondja, hogy „nagyszerű” lehet a következő évünk, mert olyan intézkedéseket vezetett be a kormány, amelyek eddig nem voltak részei a magyar gazdaságpolitikának.

Ide sorolható még a munkáshitel is.

Ezáltal a dolgozó fiatalokkal is tudunk foglalkozni, nekik is tudunk adni egy életkezdési esélyt – fogalmazott.

Azt, hogy a munkát meg kell becsülni, nemcsak szavakban mondjuk, hanem a fiatalok esetében egy kézzelfogható, legfeljebb 4 millió forint összegű egyszeri, kamatmentes, 10 év alatt visszafizetendő – gyermekvállalás esetén pedig az adóból leírható – kölcsönlehetőséget jelenti.

Orbán Viktor az ukrajnai béke esélyeit értékelve kijelentette, nagyon bízik a Donald Trump vezetésével felálló új washingtoni kormányzatban. Most azonban „szélcsendes idő” következik január 20-áig, az amerikai elnök ugyanis akkor lép majd hivatalba.

A miniszterelnök emlékeztetett: nem az ő dolga, hogy az USA-ban folyó vitákat minősítse, de az alkotmányos rendszerüknek van egy furcsasága, hogy az elnököt novemberben megválasztották, de majd csak január 20-án lép hivatalba. Az a kérdés, hogy mi történik a két időpont között?

Amerika a békepárti programot választotta, de akit megválasztottak (Donald Trump), ő is egy furcsa helyzetben van, hiszen még nem ő az elnök, nem tud elnökként intézkedni.

Tehát nagyon nehéz, izgalmas és komplikált két hónap előtt állunk – összegzett a miniszterelnök.

Nekünk azonban egyetlen dolgunk van, és nekünk nem az amerikaiak problémáját kell megoldanunk. Magyarország kormányának azon kell dolgozni, hogy Brüsszelben érjen el változást, mert attól, hogy Amerikában a békepárti harcostársunk győzött, attól még Brüsszelben nem következett be a változás. Mi az Európai Unió tagjai vagyunk, tehát egy békepárti fordulatot kell sürgetünk Brüsszelben, hogy nehogy véletlenül az a gondolat szökjön szárba, hogy az amerikaiak nélkül is képesek folytatni ezt a háborút – szögezte le.

Vissza kell szorítani és rá kell kényszeríteni a háborúpárti vezetőket egy értelmes párbeszédre. Magyarországnak tehát tovább kell folytatni a békéért vívott küzdelmét, immáron Brüsszelben, de egy nagy várakozást keltő amerikai sikerrel a hátunk mögött. Mint mondta, ő lehetségesnek látta, és a kormányzati felelősség logikájába is belefért, hogy még a nyílt háború kontra béke-csatározások ellenére is hazánk egy békepárti költségvetést nyújtson be.