Amennyiben megvalósul a személyes kontaktus más kollégákkal vagy ügyfelekkel, akkor csak védettségi, vagy oltási igazolással, vagy ennek hiányában negatív teszttel lehet dolgozni hétfőtől. Azonban Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter már a harmadik Covid-19 intézkedésről szóló rendelet november 1-jei hatályba lépése előtt szigorító intézkedéseket jelentett be, miszerint november 15-től csak a PCR-tesztek lesznek érvényesek abban az esetben, ha valaki nem rendelkezik oltással, illetve nincs igazolása a betegségen való átesettségéről sem.

A magyar vendégmunkások esetében is sokszor tisztázandó kérdés, hogy ki minősül beoltottnak. Mivel Magyarországon több olyan oltás is van, amelyet Ausztriában nem, vagy csak a határátlépéshez fogadnak el, amennyiben valaki vállalja, hogy egy harmadik oltást is felvesz, azzal érvényessé teheti a két korábbi, de egyelőre itt el nem fogadott oltásait.

Ausztriában elfogadott oltások:

• Comirnaty – BioNTech/Pfizer
• Spikevax – Moderna
• Vaxzevria – AstraZeneca
• COVID-19 Vaccine Janssen – Janssen

A többi vakcinával oltott emberek jelenleg nem oltottnak minősülnek, és csak egy újabb oltással számítanak majd beoltottaknak. Azonban ehhez érvényesülnie kell annak, hogy az oltás beadása előtt 90 napon belül antitestet mutattak ki a szervezetükben, illetve 180 napon belül egy PCR-teszttel igazoltan átestek a betegségen. Ekkor, ha az érvényes oltások közül bármelyik oltóanyagból egy adagot megkapnak, már érvényes zöldkártyára jogosultak, így a munkába járáshoz egy éven át nem kell több vizsgálaton átesniük. Amennyiben ezekbe a határidőkbe nem esnek bele, akkor ugyanúgy két oltást kell felvenniük, mint azoknak, akiknek semmilyen oltásuk nem volt eddig.

A munkáltató vagy például egy cég Covid-képviselője ellenőrizheti az igazolásokat, de adatvédelmi okokból nem vezethet listákat – mondja Franz Marhold, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem munkajogi szakértője: „Ez azt jelenti, hogy mint egy vendéglőben, felvehetem a munkavállaló adatait. Azért az időszakért, a műszakért, a munkanapért, amíg itt van. Utána azonban meg kell semmisítenem őket.“

A munkavállalóknak minden esetben maguknál kell tartaniuk a személyazonosságukat igazoló dokumentumot. De nincs szabály kivétel nélkül: az oltási, vizsgálati vagy gyógyulási kötelezettség nem vonatkozik például azokra a teherautó-vezetőkre vagy erdészekre, akik egyedül utaznak, és nem érintkeznek más emberekkel. Marhold szerint azok, akik nincsenek beoltva, vagy nem estek át a betegségen, és ezért rendszeresen vizsgáltatniuk kell magukat, nem tehetik ezt meg munkaidőben, mert a munkavállalóknak „munkaképes állapotban“ kell megjelenniük a munkahelyükön. A „munkaképes“ ebben az esetben azt jelenti, hogy tesztelt, oltott vagy gyógyult.

Aki megtagadja a munkáltatótól a „3-G“ vagy „2,5-G“ igazolás bemutatását, elveszítheti az állását – mondja a munkajogi szakértő: „Ilyenkor a munkavállalót előzetesen figyelmeztetni kell, és fel kell hívni a figyelmét tette következményeire. De ha kitart emellett a véleménye mellett, akkor őt akár el is lehet bocsátani.“

A munkáltató a vállalaton belül szigorúbb szabályokat is megállapíthat: "A munkáltató például annyit tehet, hogy mindhárom csoportra, azaz a beoltott, a vizsgált és a gyógyult személyekre vonatkozóan is előírja a maszk viselését. Mert ez a munkáltató telephelyhez való jogának keretein belül lehetséges. A munkajogi szakértő szerint minden cégtulajdonos szabályozhatja, hogy milyen feltételek mellett enged be valakit a telephelyére.

Borítókép; pixabay