Az Osztrák Nemzeti Bank létrehozásának előzménye, hogy Ausztria állandó háborúi szétzilálták a birodalom pénzügyi rendszerét. A Habsburg Birodalom a 18-19. században egyik háborúból a másikba keveredett. A háborúhoz pénz kellett.
Az osztrák államot az Osztrák Nemzeti Bank megalapításáig a Wiener Stadt Banco finanszírozta, ami cserébe megkapta a jogot, hogy bankjegyeket nyomtathasson. Bankjegyből a 18. század végén a birodalomban 44 milliónyi forint volt forgalomban, de a bankóprésnek és az újabb háborúknak köszönhetően 1810-re több mint egymilliárd forintra hízott ez az összeg, aminek a nagy részére nem volt fedezet.

Ausztria háborús kudarcai miatt a gulden (forint) egyre kevesebbet ért, a nemesfém pedig eltűnt a forgalomból. Ausztria 1811-ben államcsődöt jelentett, a lakosság a vagyonának 90 százalékát elvesztette.
Nagy volt az elégedetlenség, és az infláció már kisebb lázadásokhoz is vezetett.

A pénzügyminiszter, Johann Philipp von Stadion gróf vezetésével 1816. június 1-én megalakult az Osztrák Nemzeti Bank. A bank exkluzív pénzügyi és banki kiváltságokat kapott, mint például a függetlenséget, amitől az osztrák gazdaság azt várta, hogy visszaszerzi a bizalmat az üzleti életben.
A bank kizárólagos jogosultságot is kapott, hogy pénzt nyomtasson.

Az első kormányzótól, az erdélyi gróf Nemes Ádámtól szigorú árfolyam-politikát követeltek, és azt, hogy tartsa távol a bankot a kormánytól. A bank függetlensége azon múlott, hogy a részvényesek mekkora saját tőkét tudnak összegyűjteni, ezért a bank működése kezdetben csak részvénykibocsátásra korlátozódott, illetve a régi pénzeket cserélték be újra.
Nemes Ádám vezetésével az osztrák nemzeti bank arra törekedett, hogy minél kevésbé függjön az államtól, és hogy minél kevesebb állampapírt kelljen vásárolnia. Ehelyett értékpapírokba és nemesfém érmékbe fektetett.

Nemes gróf egy éven keresztül vezette a bankot, amelynek a vezetősége 1818-ban állandósult. Érdeme a stabil pénzügyi rendszer alapjainak lefektetése, a kiegyensúlyozott monetáris politikára való törekvés.

A gazdasági életben, a piacon is bizalmat kellett szerezni. A kereslet és a kínálat törvényeit nem lehetett mellőzni. Az uralkodónak is meg kellett hajolnia előttük.

Az osztrák monetáris rendszer csak a kibocsátó monopóliummal működő Nemzeti Bank megalakulása után nyugodott meg. Gróf Nemes Ádám vezetésével az új bank körültekintő pénzügypolitikája miatt a papírpénz értéke ismét emelkedett. A cél teljesült: a mindennapi gazdasági életben szükséges papírpénzt egy olyan intézmény bocsátotta ki, amely figyelmet fordított a bankjegyek pénzbeli értékére. Ez a működési cél az állami vezetés kiadási terveitől való függetlenséget feltételezte.

Az 1816-os császári szabadalmak szerint a Nemzeti Bank már 1816. július 1-jén megkezdte tevékenységét, de egyelőre korlátozott mértékben. A bank csak 1000 részvény jegyzése után léphetet teljes mértékben hatályba egy új vezetés keretében, amelyet maguk a részvényesek neveztek ki.

A Nemes család közös eredetű a Kálnoky és a Mikó családokkal. Első ismert ősük egy bizonyos Akadas, akinek a feljegyzések által 1252-ben említett Vincencius, vagyis Vince nevű fiától három unokája született. Közülük István a Kálnoky, Miklós a Mikó, míg Domokos a Nemes családot alapította. Domokos már hídvégi Nemesnek írta magát, 1291-ben említik a nevét. Két fia közül László vitte tovább a család nevét. 1615-ben Nemes Tamás már Háromszék főkapitánya volt, 1638-ban ő írta alá a dési országgyűlés rendelkezéseit. Mikó Zsuzsannától született fia, János, ugyancsak a főkapitányi tisztséget viselte. János unokája, Ádám - ítélőmester, tanácsos és az erdélyi királyi tábla elnöke - 1755. február 18-án grófi címet kapott, erre aztán unokatestvére, Ferenc is gróf lett ugyanebben az évben, augusztus 26-án. Ferenc grófi ága már kihalt, de Ádám leszármazottai a mai napig élnek.

Nemes Ádám unokája az a Nemes Ádám (1769-1834), aki az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója lett, akinek segítségével menekült meg Ausztria a teljes államcsődtől.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

https://www.otpedia.hu/

Borítókép: Az Osztrák-Magyar Bank épülete 1905-ben (Forrás: Budapest-képarchívum)