Négy különböző cselekvési terv, egy közös cél jegyében: a zöldebb Magyarországért. Így lehet jellemezni azokat a dokumentumokat, – köztük a Nemzeti Energiastratégia 2030-at és Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervet – amelyeket január közepén fogadott el a kormány. Ezekben a többi között az szerepel, hogy Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását.

Cél, hogy biztonságos és megfizethető maradjon az energiaellátás

A közép- és hosszú távú stratégia kialakításánál a legfontosabb cél az volt, hogy biztonságos és megfizethető maradjon az energiaellátás, illetve a szolgáltatás Magyarországon. „Ezt össze kellett hangolni a környezet- és klímavédelemmel, mert az energiaszektor a legnagyobb szennyezőnek számít, a klímaváltozást okozó káros anyagoknak például mintegy 80 százalékáért felelős” – mondja Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az M1 Summa című műsorában.

Kaderják Péter szerint ahhoz, hogy az üvegházhatású gázkibocsátások terén eredményeket érjünk el, sok teendőre van szükség. „Minden technológiát, ami a rendelkezésünkre áll, föl kívánunk használni” –mondta.  Hozzátette, ehhez szükségünk van a nukleáris energiahasznosítás fenntartásához, éppen ezért kulcsfontosságú a Paks 2-es projekt megvalósítása.

Hozzátette, nukleáris energiahasznosítás mellett a megújuló villamosenergia-termelési technológiák használatára is hangsúlyt fektetnek, főként a hazai napenergia felhasználására.

Kaderják Péter hozzátette: a megújuló energiaforrások jelenlegi 13 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy 10 év múlva – a GDP-növekedés ellenére sem nő az energiafelhasználásunk a 2005-ös szint fölé.

A távfűtés terén is ki kell a használni a megújuló energiaforrásokat 

Kaderják Péter szerint látványos az előrelépés és a fejlődés a napenergiára alapuló villamosenergia-termelési rendszerek terén. Hozzátette, a megújuló energiafelhasználásnak a fűtés területén is nagy szerepe van, például a távfűtésben a földgázfelhasználás részarányát a jelenlegi 70 százalék fölötti arányról 50 százalékra, vagy az alá fogják csökkenteni.

Az energiahatékonyság többféleképpen javulhat a Magyar Energetikai és Közmű- Szabályozási Hivatal szóvivője szerint. Scherer Zsolt példaként a korszerű fűtéssel és szigeteléssel rendelkező új ingatlanok számának növekedését említette, de a geotermiában, biomasszában rejlő lehetőségeket is ide sorolja.

A távhőszolgáltatás közel 20 százaléka már most is zöldnek tekinthető – jegyzi meg Scherer Zsolt.  Elmondta, jelentős lehetőség rejlik a geotermiában. Hozzátette, talán a legjobb példa e tekintetben pont a távhő. Miskolc, Győr, Szentes, Hódmezővásárhely jó példák arra, hogy a geotermikus energiát, hogyan lehet hatékonyan felhasználni a távfűtésben.

A kormányzat a 2030-as célok megvalósítása mellett messzebbre is tekint. Idén az ígéretek szerint kidolgozzák a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amely a teendők mellett a megvalósításhoz szükséges forrásokat is tartalmazza.

Kaderják Péter elmondta a 2030-as célok elérésének a becsült költsége 14 ezer milliárd forint, illetve ezen felül a paksi beruházáshoz 4 ezer milliárd forint szükséges. Hozzátette, a 2050-es célok ettől még nagyobb számokat mutatnak, közel 50 ezer milliárd forintra lesz szükség. Az államtitkár úgy becsüli: ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük, az éves nemzeti jövedelmünk további 2-2,5 százalékát kell a klímavédelmi célokra fordítani.

Borítókép: Napraforgó alakú, napkövető rendszerrel ellátott napelem telep Zala megyében (Fotó:MTI/Varga György)