A két település közötti élénk kapcsolat és érdeklődés jeleként a Bosznia-Hercegovina-i kisváros népes delegációjának tagjai között az ottani helyi közélet képviselői között a település életét meghatározó számos terület helyi reprezentánsa is jelent volt.
A látogatás során a delegációt Kópháza nevében Grubits Ferenc polgármester fogadta együtt Firtl Mátyással, a térség országgyűlési képviselőjével, aki a térség képviseletén túl, mint a Magyar Országgyűlés IPU Dél-Kelet Európai-Magyar Baráti Társaságának elnöke, ezen belül a Bosznia-Hercegovinai Tagozat elnöke is vett részt a hivatalos programokon.
A testvértelepülési és egyben nagyköveti programsorozat részeként Aleksandar DRAGIČEVIČ nagykövet a boszniai-hercegovinai vendégekkel közösen tekintette meg a falu jelentősebb emblematikus helyeit, intézményeit, - többek között - a helyi tájházat és tájékozódott a település életéről, az eddigi fejlesztésekről.
A településen tett közös bejárást követően a kópházi polgármesteri hivatalban a helyi önkormányzat, a horvát nemzetiségi önkormányzat, a helyi horvát kulturális egyesület, továbbá a helyi intézményvezetők mutatták be a közélet legfontosabb területeinek működését, különösen a horvátságnak az anyanyelvi oktatás, a kultúra, a hagyományőrzés területén, a közösségi élet több szegmensét érintő legfontosabb eredményeit és terveit.
Firtl Mátyás, országgyűlési képviselő az európai szintű és dimenziójú együttműködésben – Dél-Kelet Európai és külön Bosznia-Hercegovinai viszonyrendszerben is - a térségbeli biztonság és fejlődés közös érdekeinek érvényesítésének kérdéskörének jelentőségéről is beszélt.
Aleksandar DRAGIČEVIČ nagykövet és Mladen Mišurić-Ramljak, Kiseljak polgármestere egyaránt elismeréssel szólt Kópháza fejlesztéseiről, és a további együttműködés lehetőségeiről, amelynek támogatását fontosnak tartja, úgyis, mint a két ország közötti, a kulturális értékeket erősítő, azok szintjén megvalósuló közvetlen kapcsolatteremtést.
Kiseljak a csaknem 20.000. lakosú kis város Bosznia-Hercegovina központjában, 35 km-re fekszik a fővárostól Szarajevótól. A lakossága összetételében horvátokból, (51,93 %), bosnyákokból, (40,46 %), szerbekből (3,06 %) és további más nemzetiségűekből áll.
Kiseljakról először 1531-ben tett említést az útikönyvben a szlovén író Benedikt Kuripešić. Az osztrák-magyar monarchia-beli időket követően Kiseljak fejlettebb lett, mint fürdőváros, a központ a kereskedelem és kézművesség volt.
Napjainkban Kiseljak egy viszonylag új település, amely több forrásból és völgyből alakult.
Az első világháború után fejlesztések kezdődtek, amely az 1930-as években feléledt. A második világháború után Kiseljak egy parkosított település lett, a központja viszonylag nagy terület volt.
Napjainkban Kiseljak intenzíven kiheverte a háború hatásait. Felgyorsult a jelenlegi közigazgatási és üzleti központ, lakásépítés, infrastrukturális intézményeket is felújítottak. Új parkoló-terek, kereskedelmi épületek lettek a városban. Kiseljak minden tekintetben terjeszkedik és arra törekszik, hogy az egyik legnagyobb, legfejlettebb és legvirágzóbb központ legyen Boszniában.
Kópházán 2016 óta utca viseli a testvértelepülés, Kiseljak nevét.
Legutóbb Kópháza boszniai testvértelepülése a Bosznia-Hercegovina-i Kiseljak nevű városának meghívására Kiseljak város napján 2017. júliusában vett részt Firtl Mátyás, a Magyar Parlament IPU Dél-Kelet Európai-Magyar Baráti Társaságának elnöke, ezen belül a Bosznia-Hercegovinai Tagozat elnöke és egyben Sopron és térsége országgyűlési képviselőjeként Kópháza küldöttségeként, Grubits Ferenc polgármesterrel.