Az anyák napja eredete

Már az ókori egyiptomiak, később pedig a görögök és a rómaiak is fontosnak tartották a nők tiszteletét. Az egyiptomiak Ízisz, a mennyek királynője, a görögök Rhea, Kronosz felesége és a görög mitológia számos istenségének anyja előtt tisztelegtek, a rómaiak pedig Kübelé istennő tiszteletére szerveztek tavasszal különböző ünnepségeket. Az őskeresztények a nagyböjt negyedik vasárnapján, a Krisztus édesanyjának, Szűz Máriának a tiszteletére rendezett ünnepen már egyfajta anyák napját tartottak. Angliában az ünnepet kiterjesztették az összes anyára, ekkor nevezték el az eseményt anyák vasárnapjának.

Az anyák napja újabbkori története az 1600-as évekre nyúlik vissza Angliában, ahol az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. a Szűz Mária tiszteletére tartott imaóra után a templomba a gyerekek ajándékokat és virágokat vittek, hogy így tisztelegjenek saját édesanyjuk előtt. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották ezt az ünnepet. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. Sokszor ez a nap volt az egyetlen egész évben, amikor együtt lehetett a család. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Az anyák napja történelméből nem hiányoznak a háborúellenes szálak sem. Az 1870-es években Julia Ward Howe abolicionista és feminista költő, politikai aktivista tollából született az Anyák Napi Kiáltvány, aminek nagy szerepe volt az anyák ünneplésében. Howe az ünnepséget a háború felszámolásának szentelte, és évekig szervezte Bostonban az eseményeket.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben, Bostonban ünnepelték meg az anyák napját. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Bár ő maga sosem szült, a napot édesanyja, Mrs. Anna Marie Reeves Jarvis emléke inspirálta, aki szociális munkásként rendszeresen hangoztatta, hogy az édesanyák megérdemelnék, hogy legalább egy napot az évben az ő tiszteletüknek szenteljenek. Mrs. Jarvis 1905-ben hunyt el, lánya pedig 1908-ban szervezett először emléknapot, amit országos kampány követett, végül 1914-ben vált hivatalos ünneppé az anyák napja. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Aztán a jeles napot „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált a kontinensen is. Jarvis hevesen, de persze hiába tiltakozott az anyák napja „elüzletiesedése” ellen. Bojkottokat hirdetett, és tiltakozásokat szervezett, élete végén már egyáltalán nem akarta, hogy nevét az ünneppel kapcsolatban említsék.

Anyák napja a jó célért

Az anyák a gyerekek legfőbb szószólói, és a történelem során hatalmas változásokat vittek végbe. Anna Jarvis nyomdokaiba lépve néhány nő a 20. század második felében az anyák napja apropóján hívta fel a figyelmet olyan fontos ügyekre, mint a hátrányos helyzetű nők és gyerekek kérdése, az esélyegyenlőség vagy a gyermekgondozási szolgáltatások hozzáférhetősége.

Az anyák napja jelképe: fehér szegfű

Ma már szinte elképzelhetetlen az anyák napja nagy, színes csokrok nélkül, eredetileg azonban az ünnephez a viszonylag alacsony igényű fehér szegfű kapcsolódott. Ez Anna Jarvis kedvence volt, választását pedig egy 1927-es interjúban így indokolta: „A szegfű nem hullajtja el a szirmait, hanem a szívéhez öleli, amikor elpusztul. Ahogy az anyák is a szívükhöz ölelik gyermekeiket, így az anyai szeretet sosem múlik el.”

Ünnep a világ más részein

Az ausztráloknál például mindenféle édességgel és süteménnyel halmozzák el az anyákat, míg az angolok egy konkrét süteménnyel ünnepelnek. Franciaországban a hagyományos ajándék egy virág alakú torta, míg Brazíliában az egész család részt vesz az ünneplésben: templomba mennek, a gyerekek versekkel, dalokkal készülnek, a napot pedig általában sütögetéssel zárják.

Anyák napja Magyarországon

Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, és a legelső anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját, amely végül május első vasárnapjára került.

Források: brendon.hu, divany.hu, erdekesvilag.hu

Képek forrása: pixabay