A csornai Premontrei Prépostság ma is működő rendház: a közösség feje az apát, az ő munkáját segíti a perjel a házfőnöki teendők ellátásával. Élnek itt örökfogadalmas, ideiglenes fogadalmas szerzetesek és jelöltek is, fiatalok és idősebbek egyaránt. Életük tartalmasan és sokoldalúan zajlik, hiszen szerzetesi élet mellett ellátnak lelkipásztori munkát több környékbeli településen és többen közülük oktató-nevelő munkát végeznek a rend szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumában vagy más tanintézményben. Két évvel ezelőtt ez a közösség volt olyan nyitott, hogy egy hétre két budapesti fiatalt fogadott be, akiknek korábban nem sok kapcsolata volt a vallásos élettel. A fiatalok sok-sok pozitív tapasztalásukról egy érdekes és bensőséges hangvételű televíziós műsorban számoltak később be. A műsor egyben betekintést engedett egy nagyon is aktív, 21. századi szemléletű szerzetesközösségbe is.

A premontrei rend tagjai már az alapító, Szent Norbert életében megtelepedtek Magyarországon. 1130 körül II. István király hívására közvetlenül a rendnek nevet adó első kolostorból, a franciaországi Prémontré-ből érkeztek hazánkba szerzetesek és először Váradhegyfokon (a mai Nagyváradtól északra) telepedtek meg. Az ország északkeleti és északi részén alapítottak apátságokat, majd a Duna-Tisza közén, Budán és a Dunántúlon. Előnyt jelentett a szerzeteseknek, hogy lelkipásztori munkával is foglalkoztak, így könnyebb volt letelepedniük, hamarabb befogadták őket. Az Árpád-korban Magyarország területén működő közel negyven premontrei monostor nagyobb részét nemesi családok alapították, ám volt között tíz királyi alapítású is. Éltek premontrei szerzetesek többek között Csornán, a Margit-szigeten (akkor: Nyulak szigete), Zsámbékon és Majkon, női közösségek pedig Brassó, Szeged és Somlóvásárhely közelében működtek.

A török hódoltság időszakában a legtöbb kolostor működése félbeszakadt, jó pár rendház teljesen lepusztult. A szerzetesi élet a 17. század végén osztrák, cseh, lengyel kolostorok támogatásával indult újra. Bár II. József 1786-os rendeletében a premontrei rendet is feloszlatta, 1802-ben folytathatták működésüket azzal a kitétellel, hogy ettől kezdve tanítórendi feladatokat is ellátnak.

Az 1950-es feloszlatás néma évtizedei után 1989-ben, a rendszerváltást követően Csornán és Gödöllőn indult újra a rendi élet, illetve a Premontrei Női Kanonokrendnek épült egy rendháza Zsámbékon. Gimnáziumokat Szombathelyen, Keszthelyen, Gödöllőn és Zsámbékon tartanak fenn, utóbbi helyen általános iskolával és szakiskolával bővítve. Öltözetük színe alapján: fehér reverenda kék cingulussal, azaz gyapjúövvel; fehér kanonokokként is szokás őket emlegetni.

A premontrei rendet Szent Norbert alapította 1121. karácsonyán. Megtérését követően szemei előtt olyan tevékeny szerzetesi élet eszménye lebegett, amely nem zárkózik be a monostor falai közé, hanem kint, a világban, az emberek között is hirdeti az igét. A 12. században a szerzetesi életmódnak ez a fajta megközelítése teljesen új volt, ezért Szent Norbert rendje robbanásszerű gyorsasággal terjedt el az egész világon. Az emberek szerették őket, hiszen a szerzetesek a nép közelében éltek, érzékenyek voltak azok problémáira, és szegények voltak, mint az egyszerű emberek.

Ma a világ öt kontinensén, közel 100 rendházban 1330 premontrei szerzetes él és tevékenykedik.

A Szent Mihály arkangyalról nevezett csornai Premontrei Prépostságot az Osl nemzetség alapította. Alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány az alapítás évét 1180-ra teszi. Az első premontreiek Hatvanból jöttek Csornára. A prépostság története során fontos hiteleshelyi munkát végzett egészen 1874-ig. Az általa kiállított legrégibb ismert függőpecsétes oklevél 1247-ből való.

Míg a jogügyletek írásba foglalására a nyugat-európai fejlődésben korán megjelentek a pápai vagy császári felhatalmazással rendelkező közjegyzők, e feladatokat Magyarországon egyedülálló módon évszázadokon keresztül egyházi intézmények látták el. A hiteleshelyi feladatok ugyan jó bevételi forrást jelentettek a szerzetesi közösségek számára, ugyanakkor szigorúan regulázott napirendjüket nem egyszer szétzilálták a helyszíni vizsgálatok, bűnügyi nyomozások. Hiszen az oklevelek kiállításán, földmérésen túl ezek is az ő feladatkörüket képezték. Miután 1950-ben a premontreieknek el kellett hagyniuk Csornát, a hiteleshelyi és a magánlevéltár anyagát a soproni állami levéltárba szállították. Míg a magánlevéltári részt a rendszerváltás után rendszerezést követően két ütemben (1999. és 2004.) visszaszállították Csornára, a hiteleshelyi levéltár viszont továbbra is Sopronban maradt.

2019-ben, már a rend fennállásának 900. évfordulójára készülve régi fényében állították helyre a csornai prépostság épületének díszkapuját, a templom előcsarnokát, a díszlépcsőházat, valamint a premontrei könyvtárat és az apáti kápolnát. Ezek érdeklődő látogatók előtt is nyitva állnak az új, interaktív „Premontrei 900” című kiállítással együtt.

A prépostság szíve a Nagyboldogasszony apátsági templom. A templom a 13. század elején épült és fennállása során többször pusztította tűz: 1242-ben, 1401-ben, 1561-ben, majd 1790-ben. Utolsó jelentős felújítása 1808-ban zárult, ekkor készült el a rendház nyugati homlokzata is, ahonnan a díszbejárat nyílik. A templom keleti oldalán emelkedő tornya ugyan már 1785-re elkészült, a ma látható toronysisak csak 1834-ben került fel rá.

A templom különleges látnivalója a Rábaközi Szerecsen Madonna kegyképe. 1757-ben hozta magával a morvaországi hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését.  A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt-kápolnában helyezték el. Levéltári adatok igazolnak a kegyképnél több imameghallgatást és három csodás gyógyulást is, 1761-ben és 1763-ban. A Szent Kereszt-kápolnát az 1790-es tűzvész elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után díszes oltárra került. A környékbeliek ezután is igen nagy számban keresték fel. 1948-ban, az akkori Mária év során, újabb csodás gyógyulás történt.

Csornán járva jó érzés itt kicsit elidőzni, lecsendesedni, meghallgatni, miről  mesél ez a több évszázadra visszatekintő épületegyüttes.

Források:

Premontrei 900 Kiállítás, Csornai Premontrei Apátság kiadványa, Csorna, 2019.
premontreiek.hu
opraem.hu
cspal.hu