1974 júniusában szenteltek pappá. Most újra átéltem azt az első érintést, mint amikor kisgyermekkoromban bementem a templomba, és olyan volt, mintha a mennyországot látnám. Számomra ez a néhány másodperc rendkívüli volt
– mondta Domonkos atya.
Hozzátette, hogy a mostani szentmise alkalmából a hívek mosolyában és imádságában ugyanazt a jóságot látta ragyogni, mint amit annak idején megélt a Jóistennel való találkozásakor.
A hivatását azért választotta, mert a Jóisten ezt üzente neki.
Ő az, akinek a szeretete, a szelleme és az igazsága utolérhetetlenül nagy és rendkívül egyszerű, így minden ember szívéhez odatalál.