A közlemény szerint Magyarország népessége évtizedek óta folyamatosan csökken, és ez a tendencia hatványozottan igaz volt a kistelepülésekre. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására vezették be 2019 júniusában a falusi csok-ot, aminek segítségével a preferált kistelepüléseken lehet használt ingatlan vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez állami támogatást igénybe venni a hatályos jogszabály értelmében 2022. június 30-ig. Idén januárban további 200 településsel bővült az eredetileg 2486 helységnevet tartalmazó lista.

A Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa alapján megállapították, hogy 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49 400 emberrel (0,49 százalékkal), a 2019 és 2021 első napjai közötti két éves időszakban pedig 55 400-zal (0,55 százalékkal) csökkent az állandó lakosság.

Ezzel szemben a falusi csok által érintett 2678 település vizsgálatánál kiderült, hogy 2017 és 2019 között 25 600 (0,93 százalék), 2019 és 2021 között viszont már csak 10 200 (0,37 százalék) volt az állandó lakosságszám csökkenése, azaz a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult mind a korábbi időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest.

Ugyanakkor megyénként és településenként eltérő, hogy milyen mértékű és irányú folyamatokat lehetett megfigyelni 2019 és 2021 között.

Példaként említették, hogy 1121 falusi csok-kal érintett településen emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma.

Közölték, 2019-ről 2021-re a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyében könyvelhették el a falusi csok-kal érintett települések a legnagyobb lakosságszám-növekedést. Csupán két olyan megye van, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a korábbi népességfogyás az elmúlt két évben nagyobb fokozatba kapcsolt.

A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki szerint azt nem jelenthetik ki két év távlatából, hogy a kistelepülések demográfiai folyamatai tartósan megfordultak, azonban a falusi csok elindított egy pozitív előjelű folyamatot, és ezt a koronavírus-járvány kapcsán átalakuló otthonválasztási preferenciák még tovább erősítették. A magyarországi települések lakosságszám-változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette - mondta a szakember.

Borítókép; pixabay