Kárpáti Sándor Kőszegen született 1872-ben, ám soproni zeneszerzőnek és zenetanárnak tartják. A polgári iskola elvégzése után, 14 évesen Sopronba került, ahol az evangélikus tanítóképző növendéke lett. 1890-ben kapta kézhez tanítói oklevelét, öt év múlva pedig zenetanári oklevelet is átvehetett. Ezután a Soproni Tanítóképző zenetanáraként dolgozott 1905-től. Gazdag pályafutásának fontos állomása, amikor 1932-ben a fővárosi Vigadóban megszólalt a Feltámadás című szimfonikus költeménye. Sopronban 1934-ben tartott önálló szerzői estet nagy sikerrel. Thurner Mihály polgármestertől ezüst babérkoszorút kapott. 

Életművében tíz színpadi mű is szerepel, köztük az Árgyilus királyfi és Tündér Ilona című táncrege is. Emellett számtalan zenemű, kórusművek sora, orgonaművek, vonósnégyesek, kortárs költők megzenésített versei fémjelzik munkásságát. Amikor Kárpáti Sándor unokája, dr. Kárpáti György háziorvos a bánfalvi Kárpáti malom helyreállításakor, majd szülei lakásának eladásakor rábukkant a zeneszerző kézzel írt partituráira, akkor Dárdai Árpád karnagy munkájának köszönhetően digitalizálták az elfeledett, porosodó műveit. A feltárt, feldolgozott hagyatékból Kárpáti Sándor halálának 80. évfordulója alkalmából 2019-ben rendeztek emlékhangversenyt Sopronban.

Az Árgyilus és Tündér Ilona táncregét Kárpáti Sándor írta 1905-ben, s miután megtalálták, Dárdai Árpád meghangszerelte és átdolgozta egyfelvonásos 50 perces balettzenévé.
 
Alekszej Batrakov rendező-koreográfus elmondta, nem térnek el a közismert mese történetvezetésétől, viszont a hangsúlyos üzenetet nem csupán a királyfi és a tündér szerelme képviseli, hanem a barátság, az egymásra való odafigyelés, a találkozások fontosságának kiemelése, bemutatása. Árgyilust is segítik a mesében, ő  is segít másoknak, s a baráti kapcsolatok a mozgatói annak, hogy a jó végül győz. Úgy érzi, ma, amikor a gyerekek életét az internet veszi körbe, akkor még lényegesebb, hogy megmaradjanak a személyes beszélgetések, a másikra való odafigyelés lehetősége. Ha valakinek vannak barátai, az számíthat a másikra, és mindig tudják segíteni egymást. Nem marad az ember egyedül, mert így nem győzhet.

A koreográfia modern-klasszikus elemekből áll, mint ahogy már tőle megszokhatták a nézők. Szép, de technikailag nehéz, bonyolult ez a stílus, az országban kevesen, csak a legnagyobb együttesek képviselik a lábujjhegyen táncolást. A spicctechnika koncentrált, precíz lábmunkát, erős testtudatot és jó balettalapokat igényel. Mindezek mellé most egy-egy karakternél népies mozgáselemeket is alkalmaz. 

Demcsák Ottó, a Sopron Balett vezetője nagyon örült annak, hogy egy olyan mesét mutathatnak be a tánc nyelvén, amely jól illeszkedik a tíz évvel ezelőtt meghatározott koncepciójukba. A gyerekek táncművészettel való találkozásainak elősegítése, ennek a művészeti ágnak a megismertetése, megszerettetése nagyon fontos számukra. A szép Cerceruska, a Péter és a farkas, a Hétszínvirág, A csodatévő lány után az Árgyilus és Tündér Ilona keretbe foglalja ezt a törekvésüket. Az óvodásoktól a felsősökig több korosztálynak is kínáltak, kínálnak előadásokat. Többször színházi nevelési programmal kötik össze ezeket, s úgy érzik, sikerült olyan alapokat lerakniuk, hogy a fiatal közönség nyitottan viszonyuljon ehhez a műfajhoz. Horváth Renátának, a Sopron Balett tagjának a vezetésével a helyi Eötvös József Evangélikus Gimnázium művészeti szakán 28-an ismerkednek meg a tánc szépségeivel, sokszínűségével. Közülük többen szerepeltek az És mégis élünk című produkcióban. Így ez is ad egyfajta bázist számukra. Mindemellett a Lázár Ervin Programban is kínálnak táncelőadásokat a gyerekeknek ebben az éavadban is.

A nézők a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar játékával kiegészítve élvezhetik az előadást. A darabot április 25-e és május 18-a között tekinthetik meg a fiatalok a Soproni Petőfi Színházban.

borítókép: sopronmédia archív