A kezdeményezés ezúttal a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet. Szavazni 2021. január 6-ig lehet a bíborfekete hagymára, a vetési konkolyra, vagy a pici egérfarkfűre ezen a linken.

A bíborfekete hagyma feltűnő, nagy virágzatú évelő hagymafajunk, ami májusban és júniusban virágzik. Szántószegélyek, de főleg a mezsgyék növénye, néha nyílt területek helyére telepített erdőkben is fennmarad. Magyarországon a Dél-Tiszántúlon még viszonylag elterjedtebb, de máshol már nagyon megritkult, főleg a fokozódó vegyszerhasználat és a mezsgyék beszántása miatt. A fajt hazánk kiemelkedő természettudósa, Kitaibel Pál írta le 1800-ban.

A vetési konkoly eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.

A pici egérfarkfű apró termetű, szokatlan megjelenésű egyéves növényke. Virágzata zöld, így nehezen észrevehető faj, a dekoratív boglárkák közeli rokona. Nevét a hosszú, farokszerűen megnyúló terméses vacokról kapta. Viszonylag korán, áprilisban virágzik. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves szántók növénye. Alföldi szikeseinken még viszonylag gyakori, csapadékos tavaszon néha nagy tömegben jelenik meg. Mezőgazdasági területeken viszont a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult.

Az Év vadvirága kezdeményezés célja, hogy a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajokat megismertesse, védelmüket és a hozzájuk kötődő problémákat feltárja, bemutassa.  Az Év vadvirága címet elnyerte már egyebek mellett a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is. Az Év vadvirága tíz évvel ezelőtt magánkezdeményezésként indult, ám az idei évtől a hétfős kuratórium kiegészült a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel, emellett a Magyar Biológiai Társaság is támogatja az akciót.

 

Fotók forrása: Vadonlesők Közössége TE/Farkas Sándor