Gróf Festetics György a hazai gazdálkodás fejlesztésére alapította iskoláját, amely 1797-ben kezdte meg működését. Az iskola nyolc külön rendeltetésű iskolai intézményt egyesített magában, 8 képzési céllal és iránnyal.

1. A tudományos gazdasági iskola célja elsősorban szakképzett gazdatisztek nevelése volt. Emellett a magyar földbirtokosoknak is olyan képzést biztosított, amelyben elsajátíthatták az okszerű gazdálkodást és megismerhették a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges modern mezőgazdasági gépeket. A gazdasági szaktanulmányokon kívül matematika- és fizikaoktatás is volt. Az oktatás latin, német és magyar nyelven folyt.

2. A parasztiskola, vagyis földmívelés-iskola célja az uradalom részére leendő cselédnevelés volt, ahol az oktatás olvasáson, íráson és számoláson kívül kiterjedt a gazdaság olyan elemeire, mint a gyümölcsészet, a selymészet, a méhészet stb.

3. A Pristaldeum rendeltetése volt, hogy a jogvégzetteket beavassa a gazdasági jogba és a gazdasági ismeretekbe, akikből kikerültek az uradalmi ügyvédek és jogtanácsosok. Pristaldus: az Árpádok idejében elsősorban királyi bírósági végrehajtó volt, aki azonban ügyvédi feladatot is teljesített.

4. Az erdész- és vadásziskolában önálló erdőkezelőket, erdőőröket és erdőkerülőket képeztek.

5. A kertésziskola a grófi kertész vezetése alatt állott, aki a szaktárgyakat tanította s a gyakorlati oktatást végezte.

6. A mérnökiskola célja volt kellő előképzettségű ifjakat a gazdasági építészetben, csatornázás, öntözés, hidak, malmok, iparüzletek építése és berendezése terén kiképezni. A másodéves hallgatóknak már tanítaniuk is kellett a kézművesek számára indított vasárnapi iskolában. Az iskola sikeres befejezése után a gróf a tehetséges hallgatókat saját költségén Pestre küldte mérnöki oklevél megszerzése céljából.

7. A ménesmester- és lovásziskola feladata volt a ménesek részére szakképzett személyzet nevelése.

8. A gazdaasszonyiskolában leányokat tanítottak a háztartási, kézimunka és baromfitenyésztő stb. ismeretekre. Emellett erkölcs-, illem-, egészségtan, valamint rajz- és zenei képzést is kaptak.

A könyvtár szakkönyvtári feladatkört is betöltött, hiszen figyelemmel a tanárok tudományos működésére Festetics György gróf az egykorú német és francia nyelvű gazdasági irodalom minden valamire való művét megszerezte, és a gazdasági folyóiratokra is előfizetett.

 

Az oktatás mindenkinek ingyenes volt, sőt a tehetséges tanulók ösztöndíjban részesültek, míg a tanárok számára külföldi tanulmányi továbbképzéseket is biztosítottak.

Az alapításban és az intézmény létrehozásának előkészületeiben a kibontakozó magyar agrár szakirodalom és oktatás legkiválóbb alakjai vettek részt: Nagyváthy János, Tessedik Sámuel, Pethe Ferenc, később Rumy Károly.

A Georgikon jelmondata: „Vive Memor Nostri Rigidi Servator Honesti” – Úgy élj, emlékezz, hogy a mi becsületünk őrzője vagy! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során a hallgatók és a tanári kar is a magyar szabadságért harcolt.

Az iskola nemcsak elméleti oktatóhely volt ahol, minden tanulónak irodalmat, jogot vagy akár orvosi ismereteket kellett csupán tanulnia, hanem elsősorban az alkalmazható gyakorlati ismeretek megszerzésén volt a hangsúly. A gróf elgondolása nemes célt szolgált, és nem volt kevesebb az elvárása, mint az, hogy tanult gazdák legyenek a birtokok élén, magasabb és jobb legyen a terméshozam, ami pedig több bevételt is jelent a gazdáknak és a birtoktulajdonosoknak.

A Georgikonnak hamar híre ment Európa-szerte, és később ennek az intézménynek a mintájára alakultak a gazdasági főiskolák más országokban is.

 

 

Forrás: Georgikon – Wikipédia (wikipedia.org)

A Campus története - Georgikon Campus - MATE (uni-mate.hu)

Gróf Festetics I. György és a keszthelyi Georgikon alapítása | Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram (nkvp.hu)

Festetics György és a Georgikon alapítása - Ujkor.hu