Csíktaplóczai Xántus János (1825-1894) természettudós, utazó, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Xantus János (az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén John Xantus de Vesey) növény- és állattani kollekciójával jelentősen gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét, ő volt a pesti Állatkert és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának első igazgatója, négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője. Több növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xántusnak: például a kolibrifélék közül a Hylocharis xantusii, a gekkófélék közül a Phyllodactylus xanti, sőt, a pikkelyes hüllők egyik családjának tudományos neve Xantusiidae.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz önkéntes nemzetőrként csatlakozott, majd honvéd tüzérként többek között részt vett a pákozdi csatában és huszár főhadnagyként Komárom védelmében is. A 46. zászlóaljban a főhadnagyságig vitte.

Egy kitörési kísérlet után (még Világos előtt) Érsekújvárnál elfogták, és hadifogolyként a königgrätzi táborba került, ahonnan 1850 júliusában kiszabadult. Később hazafias nyilatkozatai miatt Prágában ismét elfogták, s a hadbíróság ismét börtönbüntetésre ítélte. A fogságból sikeresen megszökött, majd kalandos útja 1852-ben az Amerikai Egyesült Államokba vitte.

1858 őszére elkészült az „Utazás Kalifornia déli részeiben” című művének kézirata is, amely 1860 elején jelent meg – s ahogy a legenda tartja, Karl May ennek hatására kért engedélyt Xántustól arra, hogy Winnetou sápadt arcú barátját, Old Shatterhandot megmintázhassa a magyar utazóról.

Borítókép:  Oskar Herrfurth illusztrációja Az olajkirály 1897-es kiadásában; Felvételek forrása: Wikipédia