Meggátolni az epilepsziás rohamot. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának adjunktusa és 6 kollegája jegyzi azt a cikket, amelyet a patinás idegtudományi szaklap, az oxfordi Brain közölt 2021. január 27-én.

5 évre 300 millió forint támogatást nyert az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar munkatársa. Dr. Berényi Antal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával tervezendő eljárással az epilepsziás roham kialakulását szeretné megállítani.

Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók a gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltatnak példát.

Az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek, és az eddig alkalmazott klinikai agyingerlő eszközök hatásossága is csak 50 százalék körüli, mivel mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz. Ezzel szemben a magyar eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a mindenkire egyformán alkalmazott sablon ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot. Ezzel szemben a magyar tudósok már előre próbálják jelezni az epilepsziás roham készülődését is. Vagyis már akkor igyekeznek az agyra hatni, még mielőtt elindulna a folyamat, hogy el se tudjon kezdődni az epilepsziás roham.

Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen „problémás" esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot, mert ennek a területnek van komoly hatása az agyi ritmusokra.

Nincs két egyforma görcs. Az epilepszia – régiesen „frász" – olyan neurológiai betegségeknek a gyűjtőneve, amelyeknél az idegsejtek az agykéregben vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki és változatos – többnyire görccsel járó – tünetegyüttest hoznak létre.

A magyar tudósok szerint ezen agyterület a koponyacsonton kívülről is ingerelhető.

Epilepsziás roham esetén így azonnal, a másodperc tört része alatt tudnak olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik.

Az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika tudományának segítségével sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.

Az SZTE Berényi Antal-féle kutatócsoportjának a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyeléseit követően 2020-ra születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredmények, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ, vagyis a humán és klinikai alkalmazással elérkeztek az út végére, a betegágyhoz.

Most már az eredmények ismeretében ott tartanak, hogy komplex agyi elváltozás-mintázatokat akarnak detektálni, mint például a depresszió vagy bizonyos szorongásos betegségek, poszttraumásstressz-szindrómák, és ha sikerül meghatározniuk azokat a célpontokat, ahol leállítható ezeknek a betegségeknek a kialakulása, akkor ugyanaz a módszertan alkalmazható lenne szimptomatikus idegrendszeri betegségek kezelésében is, mint amit az új epilepsziaterápiában használnak.

Forrás: Agyi defibrillátorral az epilepszia ellen (origo.hu)

Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói (origo.hu)

Szegedi Tudományegyetem | Stop az epilepsziás rohamnak! - Az SZTE kutatóorvosa az „Élvonal” pályázat egyik nyertese (u-szeged.hu)

Szegedi Tudományegyetem | Az epilepsziaroham leállításának beavatkozási pontját azonosították az SZTE agykutatói (u-szeged.hu)