Idén is március 20-ra esik a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja. A dátum csúszkálásának oka, hogy egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka a szökőnap bevezetésének, hiszen az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki. 

Ráadásul a Föld úgynevezett pályaparaméterei sem állandók, de ezek csak nagyon kis eltéréseket okoznak. A tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja a Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt csak egy-két órát változik. Utoljára 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog 19-én bekövetkezni – írja honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A mai napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik. A nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő, ebből ered a neve is. Nálunk, az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán pedig ez az ősz első napja.

Március 20-a egyben a boldogság napja is, az ENSZ közgyűlése erről 2012-ben döntött. A határozat szerint a „boldogságkeresés az emberi lét egyik alapvető célja.”  

Az ENSZ a boldogság nemzetközi napjának ötletét Bhutántól vette át. A kis himalájai buddhista királyságban vezették be ugyanis a világon elsőként a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.